Vörös és fehér. A vörös és a fehér uralom hátországa 1919 vidéken - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 30. (Veszprém, 2013)
Cseh Géza: Szemet szemért
Szemet szemért... Abonyban, a Szolnoktól mindössze 13 km-re fekvő Pest megyei nagyközségben a románok 1919 augusztusától nagyszámú hadifoglyot, elsősorban korábbi vöröskatonákat őriztek. Kivonulásuk után november közepén a tábor magyar őrséget kapott, melynek tagjai a Prónay-különítményhez tartoztak. A különítményesek a vasúthoz közeli Vigyázó-kastélyba szállásolták be magukat, de a község lakosai közül, illetve Szolnokról ekkor még senkit sem hurcoltak el.28 November 23-án azonban Thurzó Lajos főhadnagy, Prónay századparancsnoka tiszttársaival együtt felsőbb parancsra hivatkozva bementek a szolnoki fogházba és 18 letartóztatott személyt véresre vertek.29 Ám a végleges leszámolás még egy ideig váratott magára. Horthy Miklós fővezér a Tanácsköztársaság bukása után 1920. január 20-án látogatott el először Szolnokra, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye székhelyére, ahová szőkébb pátriája, Kenderes is tartozott. A főtéren elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy Budapest után talán Szolnok a legbűnösebb. A fővezér szavai, csakúgy, mint a szolnoki törvényszék túlságosan enyhének tartott ítélkezése keményebb leszámolásra ösztönözték a fehér tiszteket. Ugyanis a vádlottakra, akiket a különítményesek a fogházban már novemberben összevertek, rövid időtartamú szabadságvesztést szabtak ki, vagy felmentették őket. F. Bede Lászlót, a KMP szolnoki szervezetének egykori elnökét, a helyi direktórium tagját háromévi, Finta Árpád útbiztost másfél évi börtönbüntetésre ítélték. Pálfy Jánost, a szociáldemokrata párt megyei titkárát, a direktórium elnökét felmentették.30 A Tanácsköztársaság helyi tisztségviselőinek esetében ítéleteket kizárólag jelentéktelen ügyekért, rekvirálásokért, személyes szabadság megsértése címén a túszok összeszedéséért vagy zsarolásnak tekintett váltságdíj kivetésért, árukészletek lefoglalásáért és az államosítások végrehajtásáért hoztak. Ugyanis bizonyíthatóan egyikük sem működött közre a Fehér Gárda tagjainak és az elfogott szolnoki polgárok likvidálásában, igaz - Szabó Károly direktóriumi tag kivételével - megmentésükért sem tettek lépéseket. A szolnoki fehér lázadás évfordulójának közeledtével, 1920. április 24-én Szolnokra bevonultak a különítményesek.31 Arra hivatkoztak, hogy információik szerint a MÁV-műhely munkásai május 2-ára és 3-ára forradalmat készítenek elő, és nyomozásukkal ezt kívánják megakadályozni.32 Ehelyett sokkal valószínűbb, hogy a bosszúállás, az egy évvel korábban végrehajtott kivégzések megtorlása volt a céljuk. Az 1989 előtt megjelentetett helytörténeti feldolgozások egy részében a Héjjas-, más munkákban a Prónay-különítmény tagjairól olvashatunk. Az 1920-as években az emigráns és az ellenzéki hazai sajtó a Héjjas-különítményről írt, ám közismert Prónay-tisztek nevét is 28 Pásztor 1969. 69. 29 Pásztor 1985. 239-241. 30 Kaposvári-Mészáros 1975. 188. 31 Arbeiter Zeitung 1920. VI. 4.1-2. 32 Kaposvári-Mészáros 1975.188. 103
