Vörös és fehér. A vörös és a fehér uralom hátországa 1919 vidéken - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 30. (Veszprém, 2013)

Cseh Géza: Szemet szemért

Cseh Géza levetette és a bámészkodó szegényeknek ajándékozta. Férje kivégzése után özvegye arzénnal megmérgezte magát és egy általuk felnevelt hozzátarto­zójuk is öngyilkosságot követett el.12 Egyesek, mint például Répánszky Árpád és Schelver alezredes megmene­kültek a kivégzéstől. Répánszky Guth Antal kommunista orvosnak tulajdo­nította életben maradását, aki közbenjárt Szamuelynél az érdekében. A vele egyidejűleg letartóztatott Schelver bárót is szabadon bocsátották, mivel nem viselt katonai egyenruhát. Szamuely a többször kihallgatott Jancsó Kázmér járási tűzoltó felügyelőt sem találta bűnösnek.13 Mivel mindhárom személyt már a második körben, a május 4-én végrehajtott kivégzések után állították vésztörvényszék elé, elképzelhető, hogy inkább egy felülről jött parancsnak köszönhették életüket. Kele József 1926-ban megjelentetett visszaemlékezése szerint az ő életét Szabó Károly, a szolnoki direktórium szociáldemokrata tagja mentette meg, aki azonnal Budapestre utazott és Landler Jenő bel­ügyi népbiztosnál panaszt tett a tömegesen kiszabott halálos ítéletek miatt. A mérsékeltebb Landler állíthatta le a kivégzéseket, és Szamuelyt elvezé­nyelték Szolnokról. A fehérek bosszúja 1919. május 3-án este a szolnoki Fehér Gárda mintegy 200 tagja szerencsésen átmenekült a Tiszántúlra, ám a románok lefegyverezték és internálták őket. Őrizetük nem lehetett túlságosan szigorú, mivel Békéscsabán 80 gárdatagnak sikerült megszökni, míg a többiek csak félév múlva térhettek haza a romániai fogolytáborokból. Scheftsik főhadnagy és néhány társa Szegeden csatlakozott a szerveződő Nemzeti Hadsereghez. A legvagyonosabb szolnoki nagyvállal­kozó családból származó Scheftsik György a vakmerő és kegyetlen kalandor típusát személyesítette meg.14 A közepes termetű, ám rendkívül erős alkatú Scheftsik ifjúkorában kardvívásban országos első helyezést ért el. Kiváló cél­lövő is volt, aki botrányos viselkedésével, kávéházi afférjaival és párbajozása­ival korán kétes hírnevet szerzett magának. Grazban kereskedelmi akadémiát végzett, majd a Szolnoki Hitelbankban tisztviselői állást töltött be. A háború kitörése és hadba vonulása előtt jogi tanulmányait is megkezdte. A fronton hamarosan kitűnt bátorságával. 1915 elején három társával együtt, két fokos hidegben átúszott egy kisebb lengyelországi folyón, és az egyik orosz állást 12 Kele 1926.114-115. 13 Szentesi Zöldi 2011. 77-81. 14 Scheftsik György nagyapja, idősebb Scheftsik István az Árva megyei Námesztóból költözött Szolnokra. Sikeres vállalkozásaival nagy vagyont szerzett. Polgármesteri működéséért, kiemel­kedő gazdasági, kulturális és karitatív tevékenységéért 1884-ben nemesi címet kapott. Bőveb­ben: Cseh 2006. 100

Next

/
Thumbnails
Contents