A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Germuska Pál: Kamaszvárosok? Tatabánya és Oroszlány fejlődési pályája a 20. század második felében
A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története lis gazdaság jellege is meghatározza, hogy milyen képzettségre van és lesz szükség hosszú távon egy kistérségben. Összefoglalásként megállapítható, hogy a két bányászváros pályája 1990 előtt és 1990 után is sok tekintetben párhuzamosan haladt. Oroszlány ugyanakkor - kedvezőtlenebb földrajzi fekvése, alacsonyabb közigazgatási pozíciója, monokultúrás gazdasága miatt - keveset tudott behozni kezdeti hátrányaiból. Tatabánya már az 1960-as évektől funkcionális előnyöket kovácsolt hatalmi, megyeszékhelyi helyzetéből: bővültek városi szerepkörei, javult népességének képzettsége, sokszínűbbé vált gazdasága és mind erősebbé vált a tercier szektora. A piacgazdasággal járó új kihívásokra Tatabánya így jobban fel volt készülve, és vélhetően újabb évtizedekre megalapozta megyebeli vezető helyét. Ábrák Magyarország, 1960 Építőipar 6% Szolgáltatás 3% Kereskedelem 6% Közlekedés 6% zszolgálat Egyéb 4% 1. Az aktív keresők foglalkoztatási összetétele 1960-ban Magyarországon Forrás: 1960. évi népszámlálás 88
