A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)

Décsey Sándor: Adalékok Tapolca szocializmus kori történetéhez. Válogatás az Magyar Szocialista Munkáspárt Agitációs és Propaganda Bizottságának irataiból

Décsey Sándor: Adalékok Tapolca szocializmus kori történetéhez sebb - és helytörténeti vonatkozásokban gazdagabb - a Tapolcai Járási Pártbi­zottság jelentése a téli tanfolyamokról. Ebben részletesen megtalálható hogy hány helyen (37 község és 6 kőbánya), hány fő részvételével (2300-2500) tartot­tak előadásokat. A számszerű adatok településenkénti bontásban is szerepelnek. Külön ismertetik az oktatásokon megjelentek nők arányát (Tapolcán a téeszben fele, a községben több mint fele a hallgatóknak).22 A járási összefoglalóban egé­szen komoly és némileg vicces momentumokat is találhatunk az előadásokon történtekből, elsősorban a hallgatóság hozzászólásai között. Előbbire talán a legjobb példa a következő: „A választási témákkal kapcsolatosan több helyen is megkérdezték, hogy miért nem a saját községükből javasolhatták a járási, vagy megyei tanácstagot, és miért csak 1 jelölt van miért nincs több és azok közül vá­logathatnának, ez lenne lényegében a választás, hangzott el ilyen kérdés is, hogy miért csak 1 párt van Magyarországon.”23 24 Ennél konkrétabbat nem ír a jelentés, nem derül ki, hogy hol és kik tették fel eme kényes kérdéseket. Gyanítható azonban, hogy a kérdezőkkel a későbbiek­ben alaposan „átbeszélték” a témát az illetékesek. Talán feszültségoldásként kapott helyett egy oldallal később a következő mondat a jelentésben: „Salföldön az egyik ember felszólalásában a következőket mondta, Ó már tudja, hogy Szov­jetunió erősebb, mert több embert lőttek ki a világűrbe mint az amerikaiak.”25 A jelentésben egészen konkrét helyi problémák is helyet kaptak (Tapolca: rét­legelőgazdálkodás, Badacsonytomaj: kultúrház helye, Raposka: magánkézen hagyott szőlők, Gyulakeszi, Kisapáti: kaszálás premizálásának elmaradása). A pártoktatásban - az SZKP XXII. kongresszusához hasonlóan - feldolgo­zásra került az MSZMP VII. pártkongresszusa is. Az erről szóló Veszprém me­gyei jelentés a helyi apparátus hozzáállásával és felkészültségével kapcsolatban szinte megismétli az egy évvel korábban leírtakat: „Az eszmei offenzívában megnövekedett feladatok a propagandamunka színvonalának magasabb fokra emelését követelik meg. Ezért szükség van arra, hogy a jövőben a propagandisták összetételét tovább javítsuk, mivel jelenleg propagandistáink kb. 20-25%-a nem üti meg a szükséges színvonalat. (Zircen, Tapolcán még rosszabb a helyzet.)”26 23 MNL OL M-KS 288-22. 1963. 1. őe. 37. 24 MNL OL M-KS 288-22. 1963. 1. őe. 38. 25 MNL OL M-KS 288-22. 1963. 1. őe. 39. 26 MSZMP Veszprém Megyei Bizottság jelentése a VIII. pártkongresszus anyaga feldol­gozásának tapasztalatairól a pártoktatásban, az ipari és mezőgazdasági agitációban. MNL OL M-KS 288-22. 1963. 8. őe. 49. 73

Next

/
Thumbnails
Contents