A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Décsey Sándor: Adalékok Tapolca szocializmus kori történetéhez. Válogatás az Magyar Szocialista Munkáspárt Agitációs és Propaganda Bizottságának irataiból
Décsey Sándor: Adalékok Tapolca szocializmus kori történetéhez egyházi személyek államhoz fűződő viszonyával, a békepapi mozgalom helyzetével, a helyi sajtóban megjelenő egyházzal kapcsolatos írásokkal foglalkozik. Mindkét jelentés kitér a papok „illegális” tevékenységére is. Ebbe a körbe tartozik például a bibliaórák tartása, a gyermekek (köztük kommunista szülők gyermekeinek is!) bevonása a ministrálásba, külföldről illegálisan az országba hozott vallási tárgyú filmek vetítése a sekrestyében. Az 1958. évi jelentés szerzője kitért olyan eseményekre is, amelyekben - véleménye szerint - nem volt megfelelő a hivatalos szervek tevékenysége a vallás- ellenes munkában. Javasolja, hogy az ilyen irányú teendők irányítása a megyében egy helyen összpontosuljon, „mert a vallásos előítéletek ellen rendkívül óvatosan kell harcolnunk, hogy az ellenség ne tudja felhasználni ellenünk”. Példaként említi, hogy „a tapolcai általános fiúiskola igazgatója Vágvölgyi elvtárs 500 Ft. jutalmat akart kitűzni a tantestület elé, hogy aki legtöbb gyereket morzsol le a hittanról két-három hónap alatt, azé lesz az 500 Ft”. A jelentés készítője szerint: „Ezek nem jó módszerek, még ha ezek az elvtársak sérelmezik is. Akik ilyen tapintatlanul nyúlnak a vallásos munkás-paraszt értelmiség lelkivilágához, azok a pártunk érdekében több kárt csinálnak, mint hasznot.”8 A jelentés írója a szükségesnek látott propagandával kapcsolatban javaslatokat is megfogalmazott. Kiemelte a sajtó, elsősorban a rádió és a film jelentőségét az ideológia teijesztésében. „Foglalkozni kellene a sajtónak azzal, hogy a Horthy kapitalista rendszernek milyen irányító és elnyomó szervként kapcsolódott bele az egyház az állami intézmények irányításába. Erre vonatkozólag a püspöki levéltár rendelkezésünkre áll, csak fel kell dolgozni az anyagot. Ha ilyen sorokat talál a parasztság a sajtóban, magára fog találni és gondolkozni fog”9 Az 1960. évi jelentés a megyében a nagyobb jövedelmű plébániák között sorolja fel a tapolcait, évi körülbelül 80 000 Ft jövedelemmel. A jelentés részletesen foglalkozik egyes egyházi személyek és az egyházak (elsősorban a katolikusok) vélt vagy valós sikkasztási és korrupciós ügyeivel, amelyeknek „visszatérő eleme”, hogy a pénzt kíméletlenül beszedik a lakosságtól, és eltitkolják az állam elől. Névszerinti listát ad a motorkerékpárral és autóval rendelkező egyháziakról. Név szerint felsorolja a jelentés azokat a papokat, akiket valamilyen okból (homoszexualitás, nőügyek, „notórius részegesség”) miatt zsarolhatónak tart a ké8 MNL OL M-KS 288-22. 1958. 4. őe. 2. 9 MNL OL M-KS 288-22. 1958. 4. őe. 3. 69
