A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Décsey Sándor: Adalékok Tapolca szocializmus kori történetéhez. Válogatás az Magyar Szocialista Munkáspárt Agitációs és Propaganda Bizottságának irataiból
A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története ti ülés felvételei, helyi eseményekről szóló tudósítások, interjúk, úti-, természet-, dokumentum- vagy akár játékfilmek.3 A múlt megismerésében az írott források mellett különféle tárgyak is segítségünkre lehetnek. Ezek igen sokfélék, és sok mindenről mesélhetnek. A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány példa: népművészeti, iparművészeti tárgyak, régészeti emlékek, műalkotások, jármüvek, ipari berendezések, régi munkaeszközök, de ide sorolom az épületeket is. Ha a közelmúlt történetével foglalkozunk, nem feledkezhetünk meg egy újabb forrástípusról sem. Ez nem más, mint a visszaemlékezések gyűjtése, az oral history-nak nevezett interjúzási módszer. Ennek lényege, hogy a történelmi események résztvevői, szemtanúi mesélik el saját tapasztalásaikat, emlékeiket.4 Mindezen felsorolt források közül jelen tanulmány megírásakor csak egy, mégpedig igen szűk csoportot használtam fel. Éppen ezért nem is lehetett célom Tapolca szocializmus kori történetének teljes és részletes feltárása. Nem volt célom eseménytörténet írása, a városfejlődés bármely aspektusának részletes megismertetése sem. Inkább egyfajta kísérletként nyúltam ezen iratokhoz. Arra voltam kíváncsi, hogy a helytörténetíráshoz hogyan használhatóak fel egy olyan szervezet irataiban található források, amely meghatározó szerepet játszott a vizsgált korszak életében. Ezek az iratok önmagukban, anélkül hogy szélesebb összefüggésekbe helyeznénk őket, nem lehetnek alapjai semmilyen következtetés levonásának. Ha ez lenne a cél, akkor szükséges volna megvizsgálni egyéb iratokat, elsősorban a helyi és megyei szintű párt- és állami szervek anyagai közül. Jelen tanulmány célja az, hogy megvizsgáljam milyen típusú ügyek voltak azok a korszakban, amelyek eljutottak az országos fórumhoz. Inkább az ügyek típusára érdemes tehát koncentrálni, mintsem a konkrétumokra. Olyan dokumentumokról lesz szó, amelyek szólhatnának más településről is, nem csak Tapolcáról. Ugyanakkor természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni az egyes iratokban szereplő eseményeket, a megemlített személyeket, 3 A Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) honlapján ( www.nava.hu ) a „Tapolca” szóra a keresés jelenleg több mint 200 találatot eredményez. Ezek között híradórészletek, sporthírek, ismeretterjesztő filmek és például a köztelevízió Balatoni nyár című műsorának részletei is megtalálhatóak. Ezekre ma talán még nem tekintünk úgy, mint történeti forrásokra, de gondoljunk arra, hogy néhány évtized múlva nem különböznek attól az 1944. júniusi filmhíradó részlettől, amin Sztójay Döme miniszterelnök, a tapolcai kerület képviselője utazik vonaton Balatonfíired és Tapolca között. Ez ma a www.filmhiradok.nava.hu oldalon megtalálható mint történeti forrás. 4 Az oral history-nak napjainkban egyre bővülő irodalma van, mind több történész és levéltáros használja kutatómunkája során. Tapolca története kapcsán érdemes megemlíteni ehelyütt Hangodi László munkáját (Hangodi 2007), amelyben a szerző jó érzékkel használja együtt, egymás kiegészítésére az írott forrásokat és a visszaemlékezéseket. 66
