A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Cserős Borbála: Új város – új káderek: Várpalota az 1950-es évek első felében. A helyi politikai elit kiépítésének folyamata és forrásai
lelően saját férjétől (V. F.) kér egy bizonyos munkavállalóról (K. G.-ról) káderjellemzést - férje az egyik nagyvállalat személyzeti vezetője volt.41 A levelezésekből tehát sokféle reláció tárható fel. Egyfelől körvonalazódik egy földrajzi és egy kapcsolati háló: a személyzetisek egymás közötti kapcsolata,42 illetve személyes ismeretség esetén az igazoló személy és a leinformálandó személy kapcsolata is. Szépen kirajzolható egyfajta statisztika is: kik milyen indokkal és kitől kémek információt? A leggyakoribb válaszok pedig az előléptetés, új alkalmazás, ún. bizalmi állásba való alkalmazás, illetve valamilyen beiskolázás. Családtag alkalmazása kapcsán a korábbi munkahelytől, születési hely vagy a család aktuális, esetleg korábbi lakóhelyének kiderítése céljából helyi tanácsi vezetőségektől kémek információkat.43 Emellett jól nyomon követhető a helyi, 1945-ig vezető elit bizonyos tagjainak megbélyegzetté válása is. A korábbi községi elöljáróság létszámának felét a legnagyobb adózók tették ki, akiket a rendszer az 1950-es évek elejére már ku- lákként vagy kizsákmányolóként tartott számon, és az ingatlanállamosítások is őket érintették leginkább. Az ő avagy rokonaik káderanyagának összeállításakor ezek az információk mindig kiemelt helyen szerepelnek. A régi elit háttérbe szorítása mellett párhuzamosan körvonalazódik az új helyi elit kialakulása is. Harmadsorban pedig vizsgálható a hivatali beszédmód artikulálódása is, az, ahogy egyes tanácsi vagy vállalati káderesek egymáson kérik számon a párt elvárásainak való megfelelést. Az egyik leggyakrabban alkalmazott klisé a következő volt: „Kérem az elvtársat, hogy a kádermunkánkban legyenek segítségünkre. A hivatalos információkérés ügyében folytatott levelezés akár különböző konfliktusok forrása is lehetett: „Az ottani elnök nem veszi komolyan a kádemevelés fontosságát. Kérném a Járási tanács személyzeti osztályát, hogy hasson oda, hogy a kért információt minél előbb megkaphassam.”44 „Sajnálattal kell közölnöm, hogyha levelünk kézhez vételéhez számított 3 napon belül kérésünknek nem tenne eleget, úgy kénytelen leszek [a] nehézipari minisztérium főosztályán keresztül a nevezettekről önökön keresztül információt kérni. Valószínű az elnök elvtárs nem érti meg a népi demokráciábajn] a kádemevelés fontosságát és, hogy mi annak a Cserős Borbála: Új város - új káderek: Várpalota az 1950-es évek első felében 41 MNL VeML XXIII. 629. 1. d. (sz. n.) 185/1952. 42 Személyes ismeretségre és az információs hálózat viszonylagos esetlegességére utal például a következő mondat: „Fenti számú leveledre, Régi elvtárs, nem tudok információt küldeni, mert nem írtad meg az illető adatait. Várpalotán 20-22 ezer nép között nem tudjuk, hogy ki az a személy...” MNL VeML XXIII. 629. 1. d. (sz. n.) 205/1952. 43 így, ugyancsak másodlagos eredményként, de egy szűk körű mobilitási térkép elkészítéséhez is megfelelő adatokat találunk ezen iratokban. 44 MNL VeML XXIII. 629. 1. d. (sz. n.) 19/1952. 39
