A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Valló Judit: „Elvtársak, várossá lettünk”. Ajka város születése a helyi sajtó tükrében
A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története kiugróan magas az ekkori 345 fő/100 lakás országos arányához képest).15 16 1965- re ugyan jelentős számú új lakást adtak át a városban (3424-ről 4914-re nőtt számuk), de a nagy bevándorlási hullám miatt a lakáshiány ugyanolyan súlyos maradt, mint 1960-ban. Az otthonok átlagminősége sem javult lényegesen, mivel a lakások tekintélyes része Cs-kivitelben (csökkentett igényeknek megfelelő komforttal, vagy komfort nélkül) épült.1*’ A település várossá nyilvánítása után négy hónappal jelent meg először kifejezetten ajkaiaknak szóló sajtótermék. Várpalota és Pápa városához hasonlóan, itt is a Veszprémben készített Középdunántúli Napló lapszámaiból született helyi változat, amelyben a közös regionális ügyek mellett a lap utolsó oldala kizárólag Ajkáról szólt. A napilap 1961 januárjától Ajkai Napló ként került utcára, ami azonban csak formai változást jelentett, valójában az újság ugyanúgy a megye- központ napilapjának helyi kiadása maradt. De a helyi sajtótermék így is fontos szerepet kapott Ajka városi identitásának formálásában.17 5. Ajka faluközpontja a katolikus templommal (1940-es évek) Forrás: Ajkai Fotóklub 15 Markos 1967: 133. 16 Markos 1967: 133. 17 Szocialista iparvárosok városi önképének kialakítása-kialakulása témában lásd még: Germuska 2000; Horváth 2003; Ispán 2009; N. Kovács 2009. 254
