A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Valló Judit: „Elvtársak, várossá lettünk”. Ajka város születése a helyi sajtó tükrében
Válló Judit: „ Elvtársak, várossá lettünk " ten. A két világháború közötti időszakra már „elmagyarosodtak”, beolvadtak a helyi társadalomba a szláv/német bevándorlók, és ekkorra az üveggyárhoz és a bányához kapcsolódva szakmunkás dinasztiák, családok alakultak ki, jellemzően Ajka községben. Az 1930-as években megtelepült újabb üzemek hatására, tovább csökkent a kereső népességben az őstermelők arányszáma. 1. táblázat: Az őstermelők aránya az összkeresökön belül, 1920-1941 Helység 1920 1941 Ajka 31% 19,3% Bódé 43,2% 14,1% Tósok 84,6% 64,5% Berénd 73,7% 54,5% Forrás: Giay 1989: 134.9 Az ipar felfutása dinamikus népességnövekedést generált a térségben. A négy település lakosságszáma 1869 és 1910 között megduplázódott. Ez a növekedési ütem a következő ötven évben is megmaradt, míg 1900-ban 4188-an, addig 1949-ben már 8307-en laktak a későbbi Ajka város négy alapító településén. A szocialista iparosítás időszakában már nem népességnövekedésről, hanem népvándorlásról beszélhetünk, aminek következtében 1960-ban 15400-ra, 1984-ben pedig 34000 főre nőtt Ajka lélekszáma (igaz, időközben újabb településeket is csatoltak a városhoz).11 Ajka ugyan az 1950-es évek előtt is lendületesen fejlődött, és Ózdhoz, Tatabányához hasonlóan községi jogállása (1925-től nagyközség) ellenére némi városi szerepkörre is szert tett,* 10 * 12 de az ipari üzemekre és a településfejlesztésre költött összegek közötti aránytalanság már ekkor rányomta bélyegét a településre. Giay Frigyes lábjegyzetekben, pontos hivatkozásokkal nem adja meg statisztikai adatainak eredetét, de az 1857 és 1945 közötti időszakot tárgyaló fejezetének végén felsorolja a használt forrásokat, irodalmakat. így a Magyar Statisztikai Közlemények 1920. évi és 1941. évi népszámlálásokat feldolgozó köteteit, illetve külön az 1941-ig terjedő népszámlálási statisztikákat. A fenti táblázatban megadott százalékos foglalkozási adatokat az 1920-as népszámlálásra lásd Népszámlálás 1925: 52-53. Az 1941. évi népszámlálás hivatkozott foglalkozási arányszámait pedig: Dányi (szerk.) 1979: 486-A87. Utóbbi vélhetően hivatkozott táblázat esetében fontos megjegyezni, hogy itt Giay Frigyes az őstermelői kategória hiánya miatt a mezőgazdaságban foglalkoztatottak arányszámait emelte be statisztikájába. 10 Markos 1967: 127. " 1977-ben Ajkarendek, Bakonygyepes, 1984-ben pedig Padragkút csatlakozott a városhoz. Giay 1990: 28. 12 Germuska 2004: 81. 251
