A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Sztahó Eszter Ildikó: Szocialista iparvárosból megyeszékhely. Tatabánya története a 20. században
egység. Ahogyan a legtöbb szocialista város úgy Tatabánya is területileg és bizonyos értelemben társadalmilag is integrálatlan település maradt.59 60 A város fejlődésének alapja kizárólag a szénbányászat és a nehézipar volt. A gazdasági érdek diktálta a lakásépítés gyors ütemét. Az, hogy a szolgáltató létesítmények és közintézmények csak később épültek fel, sokrétű problémát vont maga után.011 Többek között nagy problémát jelentett a munkásság -elsősorban a női dolgozók- számára, hogy az új lakások építésével párhuzamosan nem növekedett megfelelő mértékben a bölcsődei, az óvodai és az iskolai férőhelyek száma. A gyorsan növekvő településen a városrészeket összekötő megfelelően kiépített úthálózat hiányában egyre nehezebbé vált a közlekedés. A város népességszáma 1949-ben már több mint 40 ezer fő volt, 1980-re pedig 75 ezer fölé emelkedett. A város lakosságának ilyen intenzitású növekedésében a természetes szaporulat mellett, a megyeszékhellyé nyilvánítás az ezzel járó számos intézmény és szervezet munkaerő-szükséglete valamint a migráció játszott meghatározó szerepet. 1949 és 1970 között a lakosság számának növekedése kétharmad részben a migráció eredménye volt.61 * Sztalió Eszter Ildikó: Szocialista iparvárosból megyeszékhely 3. táblázat. Tatabánya lakossága 1949-1990 között62 Év Lakosságszám 1949 40 221 1960 52 079 1970 65 130 1980 75 971 1990 72 470 Tatabánya jelentős nehéziparral rendelkező bányaváros, ami nagymértékben befolyásolta a város foglalkozási viszonyait. 1949-ben Tatabánya lakosságának több mint 80%-a az iparban dolgozott, ezen belül a bányászok aránya elérte az 56%-ot.63 Ugyanakkor a többi szocialista városokhoz képest Tatabányán megye- székhely státuszából adódóan több embert fogalakoztattak a közszolgáltatási ágazatokban.64 Az 1960-as években az iparban dolgozók aránya még mindig közel 70% volt, ebben azonban a lakásépítések miatt fellendülő építőiparban '9 Germuska 2004: 50-51. 60 Gyüszi 2007: 21. 61 Gombkötő - Horváth - Ravasz - Rozsnyói - Szántó II. 1972: 174. 6" Gombkötő - Horváth - Ravasz - Rozsnyói - Szántó II. 1972: 159-167.; Tapolcainc 2010: 30. 63 Gombkötő - Horváth - Ravasz - Rozsnyói - Szántó II. 1972: 163. 64 Germuska 2004: 51. 221
