A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Sztahó Eszter Ildikó: Szocialista iparvárosból megyeszékhely. Tatabánya története a 20. században
Sztahó Eszter Ildikó: Szocialista iparvárosból megyeszékhely dött a ncgy község egyesítésének előkészítése.'* 16 Az 1945. november 10-én tartott értekezleten a községek jegyzői azonban elutasították a bányaközségek elöljáróságaihoz érkezett alispáni javaslatot a négy település egyesítéséről. Ugyanígy fogadták a javaslatot községi képviselő-testületi üléseken is. A községek képviselő-testületei ugyanis fontosabbnak tartották a háborús károk helyreállítását, amely sok időt és pénzt kívánt. Emellett a községek féltek önállóságuk elvesztésétől és érdekeik háttérbeszorulásától. Aztán 1947. május 10-én Felsőgalla község képviselő-testülete rendkívüli közgyűlésének határozata alapján kérte a négy bányaközség egyesítését, Tatabánya megyei város létrejöttét. Május 15-én előbb a tatabányai, majd június 5-én a bánhidai közgyűlés is támogatta az egyesítést.17 * Ezt követően indult meg a konkrét szervező munka az egyesítés előkészítésére. A bányák államosítása is meggyorsította az egyesítési folyamatot. Alsógalla, Felsőgalla, Bánhida és Tatabánya községeket a bclügyminiszter 1947. augusztus 15-én - október 1-jei hatállyal - megyei várossá nyilvánította. 1947. október 10-én a helyi Népházban megalakult az új megyei város, Tatabánya. h Bánhida kivételével elfogadták az új közigazgatási egység elnevezését.19 A város székhelye ideiglenesen a felsőgallai községháza lett.40 1950. január 1- jével Tatabánya Komárom megye székhelye lett. Az akkori politikai vezetés egyetértett abban, hogy az ősi egyházi központ Esztergom mint a „klerikális reakció” fészke, amelyik ráadásul a megye szélén fekszik, nem maradhat tovább székhely. A kérdés csak az volt, hogy a nagy múlttal rendelkező Tata vagy Tataközség lakói a MÁK Rt. alkalmazottai voltak és minden birtok a részvénytársaság, tulajdonában volt - és a bányatelep igazgatási ügyeinek intézését Felsőgalla nagyközségen létrehozott kirendeltségére kell bízni. (Javaslatként szerepelt, hogy a MÁK Rt. tulajdonában lévő, de a környező községek területén található teleprészeket összevonva Felsőgalla hatósága alá kell helyezni. A MÁK Rt. nem értett egyet a javaslattal és végül 1932-ben a belügyminisztérium az Alsógalla község területén lévő Suligói-telcpct, amelynek lakói a bányavállalat alkalmazottai voltak közigazgatásilag átcsatolta Tatabánya község fennhatósága alá.) Ravasz 2007: 69-70. 16 Gombkötő - Horváth - Ravasz - Rozsnyói - Szántó 11. 1972: 33. 17 Alsógalla község autonómiáját a belügyminiszter 1946. április 12-én felfüggesztette (több, nagyrészt német ajkú lakossággal rendelkező községgel együtt), mert úgy ítélte meg, hogy nem számíthat az önkormányzatra a németek kitelepítésének végrehajtásában. Leblancné 1992: 108. ,!s Tatabánya községeinek várossá egyesítését előíró rendeletet Rajk László belügyminiszter szentesítette. A várossá egyesítés előkészítésekor, 1945 októberében Tildy Zoltán vezette koalíciós kormány volt hatalmon, és a Magyar Kommunista Párt delegáltjaként Nagy Imre töltötte be a belügyminiszter szerepét. Ravasz 2007: 75. ' Az új város neveként Bánhidát javasolták, mivel ez a legrégebbi név, a legősibb település a négy község közül. 40 Ez az átmeneti állapot végül 1967-ig tartott, amikor Újvárosban, a Fő téren megépült a városi tanács székháza. Tapolcainé 2010: 18. 215
