A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Sztahó Eszter Ildikó: Szocialista iparvárosból megyeszékhely. Tatabánya története a 20. században
Sztahó Eszter Ildikó Szocialista iparvárosból megyeszékhely Tatabánya története a 20. században A rendelkezésre álló terjedelem kevés még egy olyan rövid múltú város, mint Tatabánya történetének bemutatásához is. Éppen ezért dolgozatomban most csak a város kialakulására, az ehhez kapcsolódó gazdasági és társadalmi változásokra, valamint az ezekből kialakult meghatározó problémákra koncentrálok a rendszerváltásig bezárólag. Várpalota 60 éve város, Tatabánya pedig 2012-ben ünnepli 65. jubileumát. Szinte egyszerre a 19. század végén indult meg a szénvagyon feltárása mindkét térségben. Ettől kezdve pedig mindkét település együtt fejlődött a szénkitermeléssel. Mindkét város jeles példája lett az úgynevezett szocialista városoknak, amelyek a 20. század második felében a politika és gazdaságpolitika által kiemelt szerepű települések közé tartoztak.1 Tatabánya elődközségeinek élete 1727-ben a gesztesi uradalom birtokosa, gróf Esterházy József (1662-1748) megvásárolta Tatát a hozzá tartozó falvakkal együtt. Tatabánya elödközségei Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida így kerültek a tatai-gesztesi uradalomhoz. A török időkben elnéptelenedett falvak történelme az Árpád-korra nyúlik vissza. A történelmük egymáshoz hasonlóan alakult, a lakosság jellemzően mezőgazdaságból élt. A török kiűzése után a letelepített jobbágycsaládok mellé az 1730-as években Esterházy Alsógallára és Felsőgallára németeket, Bánhidára pedig szlovákokat hívott." A három elödközség életében döntő változást a szénbányászat kibontakozása jelentette. Az 1891-ben Budapesten megalakult, zömmel svájci-francia tőkeér- dckcltségü Magyar Általános Kőszénbánya Rt. (továbbiakban: MÁK Rt.) 1894- ben megvásárolta a szénkutatás és kitermelés jogát az Esterházy uradalomtól. Több eredménytelen kutatófúrás után 1896-ban Bánhida, Alsógalla és Felsőgalla hármas határánál megnyitották az első aknát és még ez év karácsonyán felszínre hozták az első csille szenet a tatai medencében. Ezután alapvetően megváltozott az itt élő emberek élete, a községek fejlődése felgyorsult. 1 2 1 Germuska 2004: 48. 2 Gombkötő - Horváth - Ravasz - Rozsnyói - Szántó I. 1972: 28. 207
