A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Nagy Szabolcs: „Rekonstrukció” és „rehabilitáció”. Veszprém belvárosának Kádár-kori „ modernizálása ”
Nag)’ Szabolcs: „ Rekonstrukció " és ,, rehabilitáció " nagyságrendű36 37 pénzügyi forrást igényelt. Az országos politika számára is jelentőséggel bíró projekt vezetői számára ezt biztosították, a városkép újabb ilyetén radikális megváltoztatásához szükséges összegek azonban azóta sem, s nagy valószínűséggel a jövőben sem állnak majd rendelkezésre. Érdekes tény, de nem mondható, hogy a veszprémi belváros átalakítása a mai lakosok körében egyértelműen negatív felhangokhoz társulna. A lakosság azon része, melynek betelepült volta okán nem voltak, nem lehettek emlékei a régi központról, meglehetősen érdektelenül viszonyul a témához. Érdekesebb azonban, hogy a kérdésről beszélgetve az idősebb generációnak az elmúlt rendszer szimpatizánsai közé tartozó tagjaival, sokan még ma is milyen vehemenciával képesek a kor politikája által plántált toposzok segítségével védelmezni az átalakítást.' Ezen vélemények a bontás indokolt volta mellett érvelve egyöntetűen az érintett épületek visszafordíthatatlan állapotromlására, elavultságára hivatkoznak, éppúgy, mint a fenti források jó része. Mint láttuk, ezen érvkészlct cáfolatát nyújtja a bontástól megmenekült kapcsolódó utcák mai állapota. Talán még sajnálatra méltóbb egy másik érv megdőlése: a korabeli fotókat szemlélve egyértelműnek tűnik, hogy ha tömegével nem is, de például a már bemutatott Elite kávéház, vagy a zsinagóga esetében feltétlen kijelenthető, hogy városképi jelentőségű épületek is áldozatául estek a „városrekonstrukciónak”. Nagyon érdekes a korabeli építkezések utóéletének szempontjából az egykori tervező, Márton István napjainkban végzett tevékenysége is. Az ő munkásságának mai megítélése meglehetősen ellentmondásos. Egyrészt a lakóhelyén, Kispesten nemrégiben életmű-kiállítást szenteltek tervezői tevékenységének,38 másrészt, mint némely fentebb is idézett forrásból is kiderül, a veszprémi építkezéseit ma már a szakma sem tekinti egyöntetűen sikerültnek. Érdekes, hogy a többször idézett szakmai honlapon, a város központjának jelenkorban zajló ismételt átalakítását ismertető cikk által önmagát megtámadtatni vélt idős mester, meglehetősen nagy vehemenciával, és tulajdonképpen a hetveneses évek korszellemét tökéletesen megidéző érvkészlettel védte meg nagy művét.39 A régi, polgári Veszprém mai maradéka azonban kivétel nélkül elutasítja a város átalakítását. S mint a munka bevezetőjében idézett vélemények is mutatják, így tesz a városba csak látogatóként érkező emberek egy (véleményük alapján gyaníthatóan nem a múlt rendszer szimpatizánsai közé tartozó) része is. A „városrekonstrukciós irányzat” mementójaként megtekinthető veszprémi városPéldául Andrássy 1965; N. N. 1966. 37 A fenti gondolatok például az MNL VeML azóta nyugdíjba ment, idősebb dolgozóitól is gyakorta elhangzottak. Mivel velük nem hivatalos interjúk, hanem magánbeszélgetések során értekeztem a témáról, így gondolataik közléséhez hozzájárulásukat nem kértem, ezért nevük közlésétől is eltekintek. 38 http://epiteszforum.hu/nodc/1990 (Utolsó letöltés: 2012. november 5.) 39 Márton 2011. 203
