A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Nagy Szabolcs: „Rekonstrukció” és „rehabilitáció”. Veszprém belvárosának Kádár-kori „ modernizálása ”
Nagy Szabolcs: Rekonstrukció " és „ rehabilitáció ” s ezen a helyen nem tudnak maradéktalanul meggyőzni a gazdaságosság, az organizáció, a tipizálás ésszerű érvei, ezzel nem a város nagyon lelkes tervezőit »marasztalom« el, inkább egy szemléletet, amely az embert, az emberi testet, az emberi életet, csupán számokban, táblázatokban, normatívákban képes mérni és osztályozni, s amely az építészt is erre a mérés-módra kényszeríti.”32 A „városrekonstrukciót” „gáncsoló” valamennyi törekvés, véleménykülönbség ellenére az építkezések megindultak. Az első ütemben (még Kotsis tervei alapján) a hatvanasas évek közepére, második felére a Cserhát városrész „szanálása" (lcdózerolása), a piactér bontása, majd ezt követően a 8-as út nyomvonalának áthelyezése, s az akkori Münnich Ferenc tér körüli épületek, a szálloda, a pártház, a nagy áruház s a „Lordok Házának”33 építése következett. A toronyház és a hozzá kapcsolódó szolgáltató ház építése 1974-re, illetve 1975-rc fejeződött be. Ez utóbbiakkal kapcsolatban különösen sok ellenérzés mutatkozott. A „20 emeletest” - saját bevallása szerint — még a már említett, egyébként a fennálló rendszer iránt messzemenőkig elkötelezett Thiery is idegenkedve szemlélte. Érdekes, hogy könyvében megépítésének lehetséges indokaként utalt az egyes szocialista régiók között a toronyházak építése terén megmutatkozó versenyre is...34 A veszprémi lakosság szinte egyöntetűen utasította el az épületet. Építése nagyon sok pletykának volt táptalaja. Már majdnem átadták az épületet, mikor elterjedt a hír, miszerint a lejtős sziklára épített monstrum alapozása rossz volt, s az épület hamarosan összedől. Ugyanígy megelőlegezték a jól értesültek a gyakori liftmcghibásodásokból eredő majdani lakhatatlanságot, illetve a bakonyi szélnek kitett északi oldal kifüthetetlcnségét is. Politikailag érzékenyebb területet érintett az a pletyka, miszerint az épület eredetileg magasabb lett volna (ez magyarázná azt is, hogy a 16 lakószinttel, s még két egyéb emelettel rendelkező épületet miért nevezik „20 emeletesnek”), csak az építők nem gondoltak arra, hogy a legfelső emeletre tervezett szórakozóhelyről ez esetben kitűnő betekintés nyílna a Magyar Néphadsereg 87. Bakony Harci Helikopter Ezredének közeli bázisára, így az épületet muszáj volt megkurtítani... Az évtizedekig elhúzódó építkezések végül a rendszer felpuhulásával együtt vesztettek eredeti markáns, forradalmi jellegükből. Márton eredeti terve sohasem valósult meg. 32 Finta 1969. 33 A köznyelv az egykor Kossuth utca északi vonalára épült, eleinte főként korabeli vezetők által lakott hosszú épületet nevezte így. 34 Thiery 1981: 128-130. 201
