A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Horváth Sándor: Sztálinvárosi mítoszok
Horváth Sándor: Sztálinvárosi mítoszok dczési tervében (Regional Plan) dolgozta ki. Az elképzelés lényege, hogy a szomszédsági egység gyalog kényelmesen bejárható, a munkahelyen kívül minden megtalálható, amire szüksége lehet az embernek, méretét pedig egy általános iskola vonzáskörzete határozza meg. Ez a távolság Perry szerint körülbelül negyed mérföld vagy tízpercnyi gyaloglás, vagyis ennyit gyalogol kényelmesen iskolába menet egy gyerek.1" Perry elképzelése a gyerekek gyaloglási képességeiről számos modern, újépítésü város képét határozta meg szerte a világon, így Kclet-Közép-Európában is. A sztálinvárosiak mindennapi életének határaira éppúgy hatott a szomszédsági egység koncepciója, mint például a New Jerseyben található tervezett városban, Radburnbcn. A szomszédsági egység annak fordulatnak az eredménye, amelynek során az 1920-as években a városok vizsgálatában az „esztétikai” megközelítést felváltotta a „tudományos” nézőpont.15 16 A „szomszédsági egység” koncepció a II. világháborút követően terjedt el Európában, és ez alól a szocialista országok sem voltak kivételek. Angliában az „új városok” építészeti alapegysége szintén a „szomszédsági egység” lett. Az Egyesült Államokban a Marylandbcn található Columbia városát is a „szomszédsági egységek” elvének figyelembevételével építették, középpontjában „az emberek fájával”, amely a város közösségi szellemét (community> spirit) szimbolizálja.17 18 A szomszédsági egységekből felépülő angolszász új városok és a kelet-európai szocialista városok közösségi életet szimbolizáló közterei hasonló képzeteket kelthetnek. A szocialista városok terveiben a városközpont, különösen a főút speciális funkciókkal bírt. Elsőként ez az út kötötte össze a város lakónegyedeit az ipari üzemekkel (mint Sztálinvárosban a Sztálin út és folytatása a várost a Vasművel). Ez azt is jelképezte, hogy egy szocialista városban a munka a legfontosabb társadalomformáló, ezáltal városformáló tényező: ennek megfelelően a lakóterület és a gyár kapcsolata az ember és a munka viszonyát jellemzi.IS Emellett a már említett, szomszédsági egységekből felépülő Radburnbcn érvényesülő ún. Radbum-elv is érvényesülhetett, melynek lényege, hogy a lakóépületek telkei egyik irányban a gyalogosúthoz, másik irányban a kocsiúthoz csatlakozhattak (mint a Sztálin út épületei is).19 Sztálinváros monumentális terei így kielégíthették a propaganda és a tervezett motorizáció kívánalmait is: a széles utak nem 15 Vö. Perry 1914. 1933. 16 Hanncrz 1980: 19-58. 17 http://columbiamaryland.com/ és Bailey 1973: 16-17. További példákra lásd Power 1999. Bár az új városokat a történeti irodalom előszeretettel veszi egy kalap alá, igen nagy különbségek találhatók közöttük, például abból a szempontból is, hogy egy nagyváros köré épültek bolygóvárosként vagy egy új ipari egység kiszolgálására hozták őket létre. E különbségekről és számos amerikai új város összehasonlításáról: Bailey 1973: 115-153. 18 Weiner 1959: 39. 19 A Radburn-elvről részletesen: Relph 1987: 65-67. 131
