A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Hermann István: A szocialista kori Pápa (1949–1989). Szubjektív esszé
A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története öt nappal tartott tovább, mint másút [sic!] a Dunántúlon. Horthy brigantijainak bosszúja annál kegyelenebb volt: Pápa kommunista és szociáldemokrata vezetői közül huszonnégyet, útban a veszprémi ügyészség felé, a devecseri zsírosparasztok megtámadták [...] és a devecseri [Meggyes] erdőben elmondhatatlan kegyetlenséggel gyilkolták meg valamennyit.”3 [...] Ha maradt igazi forradalmi tradíció, ez [...] a Kerekes családban, mely három mártírt adott a munkásmozgalomnak.4 Vagy Závory Zoltánban,5 a kiváló tanárban, kiből évtizedek során sem tudták Horthy csendőrei meggyőződését kiverni. E magból indult fejlődésnek Pápa a felszabadulás után [...].” Mi is volt az emlegetett fejlődés, milyen lehetőségeket jelentett a város számára? Pápa első polgármestere 1945 után a kisgazda párti Sulyok Dezső volt, aki a háborús károk helyreállításával, a belváros utcahálózatának bővítésével (ez utóbbi csak terv maradt), a közellátás megszervezésével, a város és a megszálló szovjet csapatok közti viszonylag békés viszony létrehozásával jó távlati lehetőségeket teremtett. Miután Sulyok Dezsőt a Kisgazda Párt érdeke az országos politika színterére szólította, kommunista helyettese, az idézetben már említett Kerekes família egyik tagja, a ’ 19-es kivégzést megúszó Kerekes János vette át a város vezetését. O korábbi kommunista-mozgalmi múltja mellett a helyi katolikus közösségnek is tagja volt, visszaemlékezések szerint az úmapi körmenetek alkalmával az Oltári Szentség fölött vitt sátor, az umbclla egyik hordozója volt. Az önmagát meglehetősen lejárató, italozó életmódja miatt Kerekes helyett alkalmasabb személyre volt szüksége a helyi MDP-vezetésnek. Ezt testvérében, Kerekes Ilusban, férjezett Németh Imrénében találták meg. O a Köztársasági Érdemrenddel kitüntetett textilgyári munkásnő és szakszervezeti vezető, korábbi katolikus Mária-lány volt. Kerekes Ilus volt az ország második női polgármestere, aki a közigazgatás átszervezése6 után 1950. augusztus 15-étől ideiglenes, majd a tanácsválasztások után a megalakult Végrehajtó Bizottság (VB) elnöke 3 Minden terror és önbíráskodás elítélendő, de nem szabad elfeledni azt a mérhetetlen szenvedést okozó gyilkosságokat és emberek megnyomorítását, amit a pápai direktórium tagjai 1919 nyarán csináltak rendteremtés címszó alatt a városban és környékén. 4 Köztük azt a Kerekes Jánost, akit ártatlanul hurcoltak el, egy másik Kerekes János, az unokatestvére helyett. A mendemonda szerint a kommün alatt a másik Kerekes János segített menekülni egy rendőrségi alkalmazottnak, aki azzal hálálta meg a segítséget, hogy egy ártatlan ember került a kommün vezetői, a kivégzettek közé. 5 Bár a helyi legenda makacsul tartja magát, hogy a Pápán garázdálkodó ipariskolai suhancokból álló bandának volt köze az akkor éppen ott tanító Závory Zoltánhoz, aki Pápa első kommunista párti rendőrkapitánya, majd kiváló „pártonkívüli” templomrestaurátor lett. 6 Orbán 1992:452. 102
