Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)

Boross István: „Proventus Sylvae Bakony" - Erdőhasználati formák a cseszneki uradalom területén a 18. században

Proventus Sylvae Bakony1

erdöirtás, hamuzsírfőzés, szénégetés, üveggyártás fafelhasználását tekintjük, végeredményben akár 10-15 %-kal nagyobb erdőterülettel is, a cseszneki uradalom mintegy 65-70%-os erdősültségi szintjével számolhatunk a 18. század elején.

Az Esterházy család cseszneki uradalmának területén fekvő erdők mind az uradalom, a birtokosok, mind a jobbágyok számára alapvető jövedelemforrást képeztek. Annak ellenére, hogy az erdőgazdálkodás fejlettsége uradalmi szinten talán elmaradt a korabeli jelentősebb uradalmak fejlettségétől, szinte nem említhetünk olyan gazdasági ágat, tevékenységet, amely valamilyen módon ne kötődött volna az erdőhöz, így az itt élők életmódját és mentalitását is érezhetően formálta az erdő világa.

JEGYZETEK

1 Marosi-Somogyi, 1990. 631-632., 656-657.

2 A tájtörténeti szakirodalom erdészeti értelemben a folyamatosan továbbélő, zárt erdőtesteket őserdőnek, „ősi” erdőnek (ancient forest) nevezi szemben az ún. visszaalakított, „nem ősi" erdőkkel (recent forest). Vő.: Bartha, 2003. 1571.

3 Wallner, 1941. 24.

4 Veszprém vármegye összeírásai, 2002. 276. (A forrás eredeti szövege: „...siquidem sylvis circumsepti agros et prata aliunde valde exigua. Quiae si augere vellent, non aider qua per extirpatitionem ob vetustam loci desolationem in magnum excretam robustam arborem id facéré possent..." MOL N 79. Veszprém megye 45. téka; http;//mnl.gov.hu/bal_menusor/hasznalat/segedletek/

adatbazisok.html Az 1720. évi országos összeírás; N79_45_0073. JPG)

Csesznek környéke ma - az uradalmi erdők maradványai

iir