Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Boross István: „Proventus Sylvae Bakony" - Erdőhasználati formák a cseszneki uradalom területén a 18. században
Proventus Sylvae Bakony Az erdő haszna - erdőhasználat a cseszneki uradalomban Az erdőhasználatot a szokásosnál tágabban értelmezve, két szintet különíthetünk el, a földesurak erdőhasználatát és a paraszti erdóélést. A birtokos grófok elsődlegesen az erdőből származó pénzbeli jövedelem, az igazgatási feladatok, a határperes ügyekben való intézkedés, másodlagosan a számukra szállított javak, mint tűzifa, vadak, különböző erdei eredetű „konyhára való victuaiék", élelmiszerek, vagy a birtokon folytatott vadászatok révén találkoztak a bakonyi erdővel. Már a birtokszerzés utáni 1637. évi birtokosztály kitért Esterházy Dániel, Tóti Lengyel János és Boldizsár birtokosok között az erdőkből és a mak- koltatásból származó jövedelem birtokhányad szerinti megosztására.44 (Feltehetően ugyanezt az elvet követték a későbbiekben az Esterházyak egymás között Esterházy Ferenc halála /1746/ után is.) A 18. század második feléből az erdőszámadásokból származó adatok alapján megállapítható, hogy a közösen kezelt erdő jövedelmét Esterházy Ferenc örökösei szintén a birtokhányad arányában osztották meg egymás között. 1757-58-ban még csak 400 forint, míg az 1770-es évek folyamán 1600 forinttól 3000 forintig terjedő tiszta jövedelmen osztoztak. Egy 1759-ben született családi egyezség szerint az 1747. évi birtokosztállyal a leányági örökösöknek az ácsi erdőben juttatott faizási jogot pénzben váltotta meg Esterházy IV. Dániel, Gábor és III. Ferenc.45 A számadásokból kitűnik, hogy ezen a címen Esterházy János46 az 1770-es években is felvette a bakonyi erdő kasszájából a neki és édesanyjának járó 80 forintot. 9 év erdőszámadása került elő Pozsonyban az 1757 és 1778 közötti időszakból. A bevétel-kiadás főbb adatait összesítő táblázatból látható, hogy az 1750-1760-as évek alacsonyabb összegei az 1770-es években a többszörösére ugrottak mind a bevételi mind a kiadási oldalon. (Az 1760-as évekből több számadásunk nincs, elképzelhető, hogy ezekben a közbeeső években fokozatos növekedés történt.) A nagymértékű bevétel-növekedés okai között említhetjük, hogy más uradalmakhoz hasonlóan a cseszneki uradalomban is egyre inkább jellemzővé vált a jobbágyi szolgáltatások pénzbeli megváltása. Lókút és Borzavár megtelepítése után, ahogy lejárt a 3 adómentes év (1762, illetve 1764), az úrbéri kontraktus szerint szabott összeget, cenzust fizettek. Jelentős tételek voltak a lókúti „Öveg Bányás" és a hamuházak bérleti díjai. Valamint ne feledkezzünk el az állattartásról sem: Borzaváron kétszázjuhot legeltetett az árendás juhász, jó makktermö években a disznók makkolta- tásáért pedig egyre komolyabb összegek érkeztek be a bakonyi közös erdő kasszájába. Bevétel Kiadás Működési kiadás Osztály Maradvány 780 636 236 400 144 600 423 423 177 500 417 417 83 3160 2389 789 1600 771 3732 2653 1053 1600 1079 4460 4031 1031 3000 429 2746 2412 1162 1250 334 4504 3861 961 2900 643 3782 3433 827 2606 349 Erdőhasználati formák Az erdővel való közvetlen élés lehetősége azonban az uradalom falvaiban, pusztáin lakóknak jutott osztályrészül. A létfeltételek megteremtése, a gazdálkodás, a jobbágyi szolgáltatások teljesítése során rögzültek a paraszti erdóhasználat különböző formái, melyeknek az uradalmi iratokban fellehető nyomait az alábbiakban vesszük sorra. Erdőirtás Az erdő egyik legalapvetőbb emberi használata. Új területeknek a termelésbe való bevonásának, szántóterületté alakításának alapvető módszere. „Ki-ki a maga irtását nem tsak a fából, hanem a gyökerekből annyira kitisztítsa, hogy azután szántásra és vetésre mindenképpen alkalmatos légyen."47 A Bakony térképén rögtön feltűnnek azok a foltok, amelyek az irtásfalvak körül a 18. század második felében indultak növekedésnek. Borzavár és szemben vele Porva. Lókút és a mellette az 1762 után született Óbányapuszta, valamint az 1780-as évektől Pénzeskútpuszta. Előfordult az uradalom területén engedély nélküli irtás is, sőt néha tilosba tévedtek a szomszéd földesúr jobbágyai is, miként az alábbi eset során A Bakonyi közös erdő számadásai - bevételek és kiadások forintban Számadás éve 1757 1760 1762-1763 1770-1771 1772- 1773 1773- 1774 1774- 1775 1775- 1776 1777-1778 89
