Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)

Boross István: „Proventus Sylvae Bakony" - Erdőhasználati formák a cseszneki uradalom területén a 18. században

» Boross István _ ~~ ' • ‘ ^ v ^ ■ > „Proventus Sylvae Bakony" Erdőhasználati formák a cseszneki uradalom területén a 18. században A felhasznált források A mai napon elhangzott előadásokból már kiderült, hogy - bár Veszprém megye történeté­nek roppant fontos forrása vált ismertté a Szlovák Nemzeti Levéltárban folytatott hungarika-kutatás során - témánk szempontjából nézve a Pozsony­ban őrzött Esterházy uradalmi iratanyag korántsem mondható hiánytalannak. A cseszneki uradalom erdőire vonatkozó nagyobb számú, összefüg­gő irategyüttesekkel csak a 18. század közepétől kezdve találkoztunk. A legfontosabb erdőkkel kap­csolatos iratsorozat a „Bakonyi közös erdő birtok­igazgatási iratai11 címet viseli, amelynek törzsanya­ga az 1760-1778 közötti évekre esik. Szerencsére több évből fennmaradtak a cseszneki uradalom erdőszámadásai, nagy számban találhat a kutató az iratok között nyugtákat (quietanciákat), számlá­kat, specifikációkat, tiszttartói, ispáni jelentéseket, uradalmi rendelkezéseket, instrukciókat, konvenci- ós leveleket. Ezen kívül az erdőhasználattal össze­függő számos adatot sikerült feltárni a különböző birtoktestekre vonatkozó igazgatási iratokból is, sőt a családi és a birtokjogi iratokat is érdemes aprólékosan átolvasni az „Erdő" után kutatva. Első pillantásra érdektelennek tetsző dokumentumok­ból, mint például a konyhai kiadások jegyzékei vagy az úriszéki ítéletek jegyzőköny­ve is értékes információkat nyerhetünk az erdők hasz­nosításának témaköréhez. Mindamellett az erdőhasz­nálat minél teljesebb be­mutatása érdekében a 18. század eleji országos ösz- szeírások helyi vonatkozású adatait, a fellelhető telepíté­si és úrbéri szerződéseket és a Veszprém Megyei Levél­tárban őrzött más vonatko­zó forrásokat is bevontunk a vizsgálódásba. A tájföldrajzi egységek és a cseszneki uradalom A terület tájföldrajzi jellemzése, az erdősültség mértéke A cseszneki Esterházy-uradalom területe a ma használatos tájföldrajzi beosztás szerint két kistáj, az Öreg- vagy Magas-Bakony hegyközi meden­cékkel tagolt középső harmadát, valamint a Súri- Bakonyalja a Gyirót-Koromla-Csetény félkörívtől északra elterülő részét foglalja magában, érintve még Szentlászló környékén a Pápai-Bakonyalja ke­leti csücskét is.1 Az uradalom Magas-Bakonyra eső részén a Bakonyt eredetileg borító összefüggő erdőtaka­ró, szálerdő, avagy őserdő2 a 18. század elejéig szinte érintetlenül megmaradt.3 Oszlop falu 1719. évi megtelepítését követő évben az összeírok fel­jegyezték: „Mivel erdők határolják, szántóföldjei és rétjei csekélyek. Ha ezeket növelni akarnák, a hely­ségnek régi pusztulása miatt csak irtással, mégpe­dig hatalmas nagyra nőtt (tölgy)fák kipusztítása árán tehetnék meg."4 Az uradalom északi területeit képező bakonyaljai részeken, ahol a középkor vé­gére már kezdtek elfogyni az erdők, a török korban elpusztult települések helyét a felújult erdők kezd­ték visszafoglalni. Két példát említünk itt az erdők térnyeréséről. Gyirót 1715. évi összeírásából idé­83

Next

/
Thumbnails
Contents