Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Márkusné Vörös Hajnalka: A cseszneki Eszterházy-uradalom megszervezése és gazdálkodása a 17-18. században
Márkusné Vörös Hajnalka területek terméseredményét (amely jóval kevesebb, mint a jobbágyi dézsma összege), de a termelt növényekről hallgatnak. A török hódoltságot átvészelt protestáns, magyar lakosság az irtásokkal jelentősen megnövelte a szántóföldi termelésre alkalmas területek számát, de termelvényei, szilaj állattartásának és az erdők haszonvételeinek módjában nem sokat változtatott. Új eljárásokra fogékonynak a területen megjelenő német telepesek bizonyultak. Esterházy János az elsők között (1714-től) telepített birtokára katolikus, német ajkú jobbágyokat. Bakonyoszlopra és Gyirótra Moson megyéből és Alsó-Ausztriából érkeztek telepesek. A megszállás után szőlőt, diót és őszibarack fákat telepítettek. Gyirótnak gyümölcsszállító joga volt a bécsi udvarba. Magyarország leírásához anyagot gyűjtő Bél Mátyás Gyirót és Oszlop leírásakor azt jegyzi meg, hogy a telepesek kedvesek a grófnak, ezért sok kedvezésben részesíti őket. Esterházy [I.] Bakonyi János cseszneki uradalmát a cseszneki vár környékét pedig így jellemzi Veszprém megye leírásában: „A vár régi építménye...alkalmas és megfelelő lakásul szolgál a vár egyedüllétet szerető urának...Nagy gyönyörűséget okozott nekünk, amikor 1731-ben a gróf engedélyével a várból megtekinthettük a vidék fekvését, mert nem annyira egy megformálást nélkülöző vidéket, mint rendkívüli szépségű, várak és falvak által megmunkálttá tett tájat láthattunk. Szemünk elé a vár alatt völgy tárult, mindenfelé közbeeső, kicsi síkságok, rajtuk rétek és szántóföldek dombos részekkel váltakozva. Majd gazdag, erdőkkel benőtt hegyek következtek tetejük termékenységével, mely bármilyen kövér szántóföldet utánozott. Másutt ezek oldalán szőlőtőkéket is észrevettünk, melyeket nemrég ültettek, s még több kellemességet, mint termést nyújtottak. Tovább majorok tűntek elő, a széltében hozzájuk tartozó kertek, gyakori halastavakkal, a gyümölcstermő fák sokféleségét és bőségét mutatták.24 Esterházy Jánosnak két intézőjét ismerjük név szerint: Bogyay Gergelyét, akinek írása, kézjegye 1703-tól évtizedekig ismétlődik a számadásokon,25 tizedlajstromokon, az 5-10 évenként elvégzett, az uradalom valamennyi településére kiterjedő ösz- szeírásokon és Csetényi Imrét, aki 1728-ban vette át a tiszttartói feladatokat.26 A megmaradt gazdasági iratok szerint a 18. század első felében a cseszneki uradalomban még nem alakult ki a feladatokra specializált uradalmi szervezet. Esterházy Imre nyitrai püspök birtokigazgatása (1746-1763) Uradalmi szervezet kiépítése, a tisztségek betöltése a 18. század közepén 1746 telén elhunyt Esterházy [I.] Ferenc Csesznek utolsó várura és földesúri lakója. Mivel gyermekei nem voltak, apja testvérének leszármazottai örökölték az uradalmat: Esterházy [III.] Imre nyitrai püspök és 4 kiskorú unokaöccse: Gábor, [III.] Ferenc, [V] Imre és [IV] Dániel.27 Bár az örökölt javak felosztása megtörtént, a gazdaság irányítását közel két évtizedig, egészen haláláig Esterházy Imre, nyitrai püspök irányította. Az örökösök nem tartózkodtak a birtokon, így Esterházy Imre első feladata volt, hogy az uradalom gazdasági irányítását átalakítsa és a feladatokat pontosan meghatározza. Új tiszttartót nevezett ki, s annak feladatait apró részletekig szabályozza.28 Utasította az uradalom jövedelmeinek részletes felmérésére, amelybe beletartozott az állat- állomány pontos összeírására, a dézsmagabona, gyümölcs, majorsági termés, a majorsági földeken használt szerszámok (szekerek, ekék, kapák...) számbevételére. Kimutatást kért az urasági kocsma jövedelmeiről, a malmok és az erdők bérletéről, a zsidóktól felvett árendáról. Ő volt felelős a számadások évenkénti megismétléséért és azok pontosságáért. Ő tartotta a kapcsolatot az örökösökkel és tőle kapták meg az arányos jövedelmeket a kiskorúak gyámjai. Ő alkudott meg a bérlőkkel, a terményvásárló kereskedőkkel, de egyben ő szabta meg, milyen kifizetéseket bonyolíthat le a cseszneki kasznár. Peres ügyekben, határvitákban ő képviselte a földesurat, ő vett részt a tanúkihallgatásokon. Esterházy Imre cseszneki tiszttartója 1746 és 1751 között Noszlopi Zsigmond,29 majd 1751 és 1757 között Pankl Márton,30 1757 és 1762 között Kolozsvári György volt.31 Személyükről egyelőre keveset tudunk. A földesúrral magyarul leveleztek, de számadásaikban, elismervényeikben gyakorlottan használták a német és latin nyelvet. Az uradalom pénzügyeit a cseszneki kasznár (Kovács József) intézte.32 Az uradalmi kasznár egyrészt az uradalom pénztárosának szerepét játszotta, aki a napi kiadásokat és bevételeket kezelte, az alkalmazottak járandóságát kifizette, másrészt ő készített rendszeres számadásokat a felügyeletére bízott terményekről is. A kasznár nem csupán a gabonáért és egyéb termékekért valamint az állat- állományért volt felelős, de ó végezte a borokkal kapcsolatos teendőket is. A 18. század közepén ispánok irányították a majorságok gazdálkodását. Ők voltak felelősek 76
