Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Jakab Réka: Az Esterházy-család cseszneki uradalma. A birtokok megszerzése és örökítése (1636-1747)
Jakab Réka püspök örökölte. Ajószág másik felét Dániel másik két, már halott dédunokájának örökösei kapták. A négy kiskorú fiú: Imre, Dániel, Gábor és Ferenc tehát a cseszneki javak nyolcadát örökölték egyenként.54 Az uradalmi birtokok igazgatása azonban any- nyira elhanyagolt állapotban volt Ferenc halálakor, hogy az örökösök nem láttak tisztán az úrbéri viszonyokban. Az egyes falvak lakói között zajló gyakori határvillongások is azt mutatták, hogy az uradalmon belül ekkor még nincsenek rögzült és szilárd birtokhatárok. Ezek nélkül azonban nem lehetett végrehajtani a birtokosztályt. így az örökösök megállapodtak, hogy két évig nem osztják fel a birtokokat. Ezen időszakban a birtok gondnoka Imre lett, mint legidősebb osztályos fél. Megállapodtak, hogy a kijelölt két év alatt megállapítják a birtokok határát, és urbáriumot adnak a jobbágyoknak, a jövedelmeket pedig a birtokhányaduk arányában élvezik majd. A kiskorú Gábor és Ferenc örökösök képviseletében anyjuk, Berényi Erzsébet egy kisebb területet kért, amelyen gyermekei számára marhát tarthatott. így Veim pusztát bérbe adták neki úgy, hogy a teljes rájuk eső birtok jövedelméből ezt a bérösszeget évente levonják, a birtokosztály után pedig a bér megszűnik.55 A birtokosztályról kötött megállapodásból kiderül, hogy amikor a birtokszerző Esterházy Dániel a rédei birtok határában található nemesrédei részeket megvásárolta, egyben nádori jóváhagyást is szerzett arra, hogy ezekből a részekből a leányági leszármazottak is örököljenek. 1747-re azonban a hely teljesen elpusztult és erdő borította, ezért Esterházy Mária fia, János az anyja után neki járó részt örökre átadta a fiúági örökösöknek és egyben lemondott minden, az abból a birtokrészből neki járó örökségről. Ennek fejében a fiúági örökösök Jánosnak a sárfői birtokra vonatkozó 4000 forintos adósságát, amely őt, mint örököst terhelte, átvállalták, ráadásul szabad faizást engedtek számára és örökösei számára is az ácsi erdőben.56 Ferenc többi ingó és ingatlan jószágából testvérének, Máriának leszármazottja, János egyhar- mad arányban részesült, akárcsak adósságaiból. Az egyezség során megállapodtak továbbá Ferenc építkezéseiből származó és egyéb adósságainak, valamint a temetési költségeknek a felosztásában is. Az 5328 forint 11 dénárra rúgó összeget a nyitrai püspök, Esterházy János és a négy kiskorú örökös között együtt három egyenlő részre osztották fel.57 Az adósságok pontos felosztásáról pár nappal később külön egyezséglevélben állapodtak meg.58 Az ősi birtokok, így a cseszneki uradalom esetében is fenntartották a kölcsönös öröklés kitételét (reáproca successio).59 A létrejött egyezség után két évvel az örökösök valóban megállapodtak a cseszneki javak felosztásáról. A birtokosztályban Imre nyitrai püspök, Ádám kiskorú fiai nevében gyámjuk, Nádasdy Boldizsár, valamint János fiai, Dániel és Imre vettek részt. Mivel a javak fele a püspököt, fele pedig a négy unokaöccsöt illette, Imre megkapta a cseszneki vár felét, továbbá Gyirót falu felét, Sikátort, Rédét, Szombathelyt, valamint Ácsteszér, Nyék, Börzse és Ság nevű pusztákat. A vár másik felét a körülötte lévő (circumferenáális) épületekkel, valamint Csesznek, Szentkirály, Oszlop, Csetény és Szentlászló falvakat teljes egészében, Gyirót felét, továbbá Vinye, Koromla, Hajmás, Veim, Vámhegy, Zsemlér és Kenyéri pusztákat a négy ifjú Esterházy közösen örökölte.60 Esterházy Ferenc halála után a cseszneki vár megszűnt rezidencia lenni. Az örökösök nem tartózkodtak a birtokokon, amelyek ügyét az első időszakban Esterházy Imre püspök intézte, majd a többi örökös nagykorúvá válása után ki-ki átvette a saját birtokrészét.61 A püspök 66
