Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Jakab Réka: Az Esterházy-család cseszneki uradalma. A birtokok megszerzése és örökítése (1636-1747)
Jakab Réka A köznemesi sorból felemelkedő, a család későbbi fraknói ágának mega lapítójaként számon tartott nádor, Esterházy Miklós öccsét, Dánielt (1585— 1654) tekintjük a cseszneki Esterházyak első tagjának.6 A korábban Bocskai hívének számító, katalizált nemes Gábor és Pál nevű testvérével együtt 1619- ben II. Ferdinándtól bárói címet kapott.7 A család, így Dániel ágának a felemelkedését is a királytól kapott különböző birtokadományok alapozták meg. A török kori nagyszámú királyi birtokadomány mögött az a felismerés húzódott meg, hogy az adományozásban mind a király, mind a megadományozott érdekelt. A birtokszerző anyagilag gyarapodott, ugyanakkor a király lekötelezettjévé vált, akinek hűséggel tartozott, és aki cserébe védelmi feladatokat várt el tőle. Megnövekedett anyagi erejét katonai kötelezettségei teljesítésére fordíthatta, és sikerei esetén további adományra számíthatott. Ebbe a képbe illeszkedik Esterházy Dániel családjának a cseszneki uradalomra vonatkozó birtokszerzése is. II. Ferdinánd 1636. április 28-án kelt adománylevelében az akkor császári tanácsos Esterházy Dánielnek, Tóti Lengyel János keszthelyi kapitánynak és testvérének, Boldizsárnak adományozta Csesznek várát a hozzá tartozó minden birtokkal és falvakkal együtt. A birtoktest részét ekkor a következő Veszprém megyei falvak és puszták alkották: Csetény, Réde, Szombathely,8 Sikátor, Gyirót,9 Szentlászló,10 Dudar és Olaszfalu, valamint Nyék,11 Börzse,12 Ácsteszér, Veim,13 Oszlop,14 Szentkirály,15 Vámhegy, Tótréde,16 Kenyéri,17 Esztergál,18 Koromla,19 Csatka és Románd puszták. Az adománylevélben a dedimus, donavimus et contulimus kitétel szerepel, azaz ún. tiszta adományozásról van szó, amikor a király az oklevél záradékában nem nevez meg semmilyen feltételt, a birtokot a birtokszerző szolgálataira és érdemeire, valamint hűségére való tekintettel adományozza, nem utolsó sorban azért, hogy katonai szolgálataira a jövőben is számíthasson.20 Az adomány a három megadományozott fiúörököseit is megillette azzal a kikötéssel, hogy bármelyikük magszakadása (defectus sem in is) esetén, egymás részét meg- öröklik.21 Az oklevélben nem szerepel szó szerint a fiúág megnevezése, csupán az universis kifejezés, amely alatt azonban csak a férfi leszármazottakat értették. A női ágra kiterjedő adomány esetén a záradékban az utriusque sexus megjelölésnek kellene szerepelnie.22 Mivel a birtokok mind Veszprém megyében feküdtek, az adományo- sok birtokba iktatását az uralkodó az 1635 óta újra működő veszprémi káptalanra bízta. A káptalani jelentés szerint Szápáry András királyi ember és Sobry Márton veszprémi nagyprépost, felsőörsi prépost ment ki Csesznekre, a birtokközpontba (caput bonorum) 1636. június 9-én a beiktatást elvégezni. Itt a vár külső kapuját zárva találták, ezért nem tudtak bemenni a vár területére. Érsekújváry Tamás prédikátort a királyi birtokba iktató paranccsal beküldték Kutassy Mihály23 várkapitányhoz és kérték, engedje őket be. Kutassy azonban azt felelte, hogy csak a királyi parancsnoknak nyitja meg a vár kapuit, tehát a birtokba iktatást végzőket nem engedte be a várba. így a kiküldöttek „ad primám arcis portám canceílatam", tehát az első rostélyos kapunál a meghívott személyek jelenlétében megkezdték az iktatást. A meghívott személyek közt pápai várőrségi nemeseket, Draskovics György győri püspök tiszttartóját, az ugodi hadnagyot és a környező birtokok nemességét találjuk. Ezen a helyen a birtokba iktatás napján Szántó István nemes a saját és testvérei, valamint örököseik nevében az egész birtokba iktatásnak ellentmondott. Ezért Szántót a királyi kúria elé idézték 15 napon belüli megjelenésre, hogy ellentmondását megerősítse. Kiderült azonban, hogy nem örökös jogon (iure hereditario), hanem csak inscriptionalis jogon 3200 forint mértékben bírta a cseszneki uradalmat. így aztán visszavonta ellentmondását a királyi ember és a káptalani kiküldött előtt azzal, hogy ha a 3200 forintot neki az adományosok lefizetik, akkor minden jogáról, ami a cseszneki javakhoz eddig fűzte, lemond. 60 Esterházy Dániel 1585-1654
