Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Rácz Miklós - László Csaba: A cseszneki vár az Esterházy család birtoklásának idején
A cseszneki vár az Esterházy család birtoklása idején ábrázolások egyrészt nagy fokú képzetlenségre vallanak - készítőjük helyi, képzetlen „mester" illetve a térkép eseten mérnök vagy írnok lehetett másrészt tetten érhető egyfajta ábrázolási séma az ábrázolás, a szemlélés irányára és a vár lényegesnek tartott elemeinek némileg egyszerűsített megjelenésére nézve, amik a köztudatban a várhoz kötődhettek és elégségesek voltak a vár látványának, emlékének felidézésére.) A Jaschke-rajzon megjelenő, az első emelet felett szegmensíves áthidalással ellátott falnyílás aligha hagy kétséget afelől, hogy a falsík nem lehetett sem tömör, sem teljes magasságában visz- szaugró, hanem a két fennmaradt falpillér felett egy olyan kiugró tömeg lehetett, melynek terébe az emeleten a nagy méretű nyílás nyílott. Alsó vár Az alsó várra nézve az egyes ábrázolások több részletben eltérőek illetve ellentmondóak. Az óratorony minden ábrázoláson közel azonos módon jelenik meg. Az 1794-es térképillusztráción és a bakonyoszlopi ábrázoláson az alsó vár északi szárnya egyaránt a kaputól keletre végződik. Az 1779- es térkép-illusztráció esetében az alsó vár eltorzult arányokkal jelenik meg, az északi szárny nem azonosítható rajta. A két térkép-illusztráción a nyugati szárny nem látható. A bakonyoszlopi ábrázoláson a nyugati szárny végén, az óratorony mögött egy pártázatos lezárású, az óratoronynál alacsonyabb, ívesnek ábrázolt épületrész látható. A Jaschke- rajzon látható nyugati szárny illetve a kapuig húzódó északi szárny hiánya - ha nem ilyen mértékben hibásak az ábrázolások - azzal lehet magyarázható, hogy ezek a képek - feltehetőleg többszörös másolások révén - a végső kiépítés előtti állapotra, a 18. század elejére mennek vissza. Újkori alsó vár Az újkori alsó vár esetén a két térkép-illusztráció figyelemre méltó egyezést mutat az ásatási eredményekkel. A feltárásokon két kapuépítmény került elő: a külső egy szélesebb épület a közepén nyíló kapuval, a felső egy kisebb, közel négyzetes alapterületű épület. A két térkép-illusztráción megjelenő két épület helye és mérete alapján ezeknek meggyőzően megfeleltethetőnek tűnik és a megfelelés valószínű. Furcsa ugyanakkor, hogy a kapuk közötti külső falak ábrázolása teljesen eltér a valóságtól. A külső kapu előtt feltáráson előkerült épületnek nincs nyoma a rajzon. Az épületrészek elemzésén túl egy további körülmény is érdekes a bakonyoszlopi festmény másolatán. A falak felületének mállása, ódonsága érzékelhető a rajzokon, s a színes rajzon a külső falak tetején zöldellő növényzet emeli ki az elhanyagoltság állapotának ábrázolását. írott források Korabeli várak és kastélyok forrásanyagával összehasonlítva a cseszneki várról rendkívül kevés írott forrást ismerünk. Az épületek, helyiségek elnevezéséről, a vár berendezéséről, személyzetéről igen szórványos adat áll rendelkezésre. Az Esterházy család cseszneki ágának magyarországi levéltári anyagai nagyrészt elpusztultak. A cseszneki ág Szlovákiában fennmaradt iratanyagának teljességre törekvő feltárása a közelmúltban kezdődött meg a VEML munkatársainak köszönhetően.4 A zólyomi ág Magyar Országos Levéltárban őrzött iratanyagában részben a cseszneki uradalomra vonatkozó iratok között, részben a cseszneki ág családtagjainak itt fennmaradt személyes irataiban és levelezésében találhatunk az uradalomra illetve a várra vonatkozó adatot.5 A kiadott források közül Esterházy Antal kuruc generális 1706-1709 között vezetett tábori könyvében találunk adatokat, melyek közül legfontosabb a vár fegyverzetének összeírása.6 Az eddig megismert, a vár épületeire illetve felszerelésére vonatkozó adatokat ismertetjük az alábbiakban. Az 1689. decemberi inventárium az állatállomány felsorolásával kezdődik, ezután tér át a házi eszközökre, és főleg hétköznapi használati tárgyakat sorol fel. A felsorolt bútorok egy része tartozhatott az úri háztartáshoz, de ezek száma is igen kevés az épületekhez mérten. Az inventáriumban ezután a „fejérvári eszközök" felsorolása következik, majd a fegyverek és hadianyagok összeírása, végül a kápolna felszerelése. A fehérvári javak összeírásának végén szerepelnek „képek és kárpitok az falon az palotában". Mivel előzőleg a fehérvári eszközökről van szó, lehetséges, hogy a „palota" a fehérvári ház része volt. Feltételezhető, hogy a hadianyagok nem Fehérváron, hanem a várban voltak, azaz feltételezhetjük, hogy itt lezárul a fehérvári eszközök felsorolása. A hadianyagok után szereplő kápolna tehát valószínűleg a várba helyezhető és azonos lehet a forrásokban később szereplő kápolnával. Itt 168949
