Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Rácz Miklós - László Csaba: A cseszneki vár az Esterházy család birtoklásának idején
A cseszneki vár az Esterházy család birtoklása idején 3. kép: A vár ábrázolása a Magas-Bakony határelkülönözését ábrázoló térképen, 1794. VEML XV. 11.a T-584. tömegéhez viszonyítva egyértelműen szélesebb, mint a két falpillérre támaszkodó kiugró rész. A felső vár körüli falszorosról az állapítható meg, hogy a belső falszoros északnyugati szakaszának nyugati részén a külső fal ekkor még magasan maradt meg, jóval magasabban, mint az északkeleti szakasz. A keleti torony és a hídpillér aránya, a torony nyílásai a 20. századi állapotnak felelnek meg. Az alsó váron az északi szárny északi fala nem egyenletes magasságban, de egy közel ép falkoronát ad ki, alatta egy szinten nyílások sora húzódik. A szint azonosítható az északi szárny felső szintjével, azzal, mely a szárny keleti felén földszintnek, nyugaton első emeletnek felel meg. A fal nyugati végének egy rövid szakasza közvetlenül a nyugati szárny mellett körülbelül egy szinttel magasabb és két ablaknyílás nyílik rajta. A nézet iránya alapján azonosítható, hogy ez a szakasz az alsó vár kapuja felett helyezkedik el, hosz- sza nagyjából megfelel a kapuépítmény szélességének, tehát a kapu felett egy talán toronyszerűén kiemelkedő tömegre következtethetünk. A nyugati szárny északi vége pontosan azonos az óratoronyéval, a falkorona épnek látszik és a felső szint ablaka kivehető a szárny beforduló, északnyugat felé néző rövid falán. A felső nyílás homlokzathoz viszonyított arányát, s az északi végén a szikla kiemelkedésére épített nyugati szárny szintjeit a fennmaradt óratorony magasságával összevetve megállapíthatjuk, hogy a nyugati szárny valószínűleg kétszintes volt. Az újkori várat fennállása idején mutató ábrázolások közül az 1794-es térképillusztráció tartható a legpontosabbnak. (3. kép) Az ábrázolások értelmezése nem könnyű, ám annál nagyobb kihívást jelent abból a szempontból, hogy ezeken semmilyen más forrásból nem ismert elemeket láthatunk, a felső- és alsó vár és a tornyok tetőit, ablaknyílásokat, az újkori alsó vár épületeit. Ezek az ábrázolások fő elemeikben megfeleltethetők a cseszneki vár épületrészeinek. Ahol egy mára elpusztult részlet, elem jelenik meg, az feltétlenül figyelmet érdemel abban az esetben, ha az bármilyen formában megfeleltethető egy megbízható forrásból ismert részletnek. 47
