Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Dominkovits Péter: A lokális hatalom kiépülése: az Esterházy család a 17. századi Sopron vármegyében. Egy kis historiográfia: eredmények és kérdések
A lokális hatalom kiépülése: Az Esterházy család a 17. századi Sopron vármegyében révén Esterházy a törvényhatóság Nádasdy családot (a fiatal Nádasdy Pált) követő legnagyobb birtokosává vált.36 A nikolsburgi békében (1621) Bethlen Gábor erdélyi fejedelem számára átengedett munkácsi uradalom helyett 1622-ben Esterházy Miklós a Szent Koronáért még a 15. században az Alsó-ausztriai Kamarának elzálogosított nyugatmagyarországi uradalmak közül II. Ferdinándtól 500.000 rajnai forintért zálogba vette a kismartoni uradalmat és a fraknói grófságot. Ez utóbbi Magyar Királysághoz (azon belül Sopron vármegyéhez) történő visszacsatolását (reincorporatlo) 1626-ban az uralkodó engedélyezte. így Esterházy Miklós Sopron vármegye legnagyobb birtokosává vált, fekvő birtokai Bécs közeli Sopron vármegyében összpontosultak.37 Esterházy Miklós nádor halálát követően, az előző esztendőben udvari főméltóságot nyert (1644: kamarás) ambiciózus rokon, Nádasdy III. Ferenc Vas vármegyei főispán a nádor végakaratával szemben egyaránt meg akarta szerezni a kismartoni uradalmat, Esterházy László kiskorúságára hivatkozva gyámi jogot kívánt nyerni Esterházy István és Thurzó Erzsébet egyetlen gyermeke, Esterházy Orsolya személye és vagyona fölött, valamint pályázott Sopron vármegye főispáni hivatalára is. A Lippay György esztergomi érsek által is támogatott rokonok sikerrel védték meg Esterházy László jogait, a család vagyonát, melyben a hű familiárisok, az Esterházy család hűségére felesküdtetett uradalmi tisztségviselők is segítettek. Nádasdy csak fölöttébb rövid időre kapott gyámi jogokat, a hosszú, feldolgozást kívánó per után, 1648-ban, III. Ferdinánd király a kismartoni uradalmat Esterházy birtokába adta.38 Az egykor a Szent Koronáért zálogolt, 1647- ben visszacsatolt uradalmak adóegységeit is tartalmazó 1648. évi porta összeírás szerint Sopron vármegye 741,125 adózó portával - és 123 égett, puszta, avagy kiváltságolt portával - rendelkezett. Az adózó porták 33%-át, 245,75 portát - közöttük gyámság miatt Esterházy Orsolya javait - a fiatal főispán, Esterházy László birtokolta, míg Nádasdy III. Ferenc ekkor 153,25 adózó portával, a vármegye adózó portaszámainak 20,7%-ával rendelkezett. Az adózó porták számbeli többsége mellett az Esterházy birtokok a vármegye legvédettebb, nyugati részében feküdtek, a fraknói grófság (92 adózó porta), a kismartoni uradalom (89,25 adózó porta) ekkor a törvényhatóság legnagyobb adózó erővel rendelkező domíniuma volt.39 Az Esterházy uradalmak kutatása, monográfiái igényű uradalomtörténeti feldolgozása az 1960-as évek elején több doktori disszertációban elkezdődött (1962: Johann Seedoch szarvkői uradalmat, 1963: Johann Pöschl, fraknói uradalmat).40 Ugyanakkor ez az 1960-as, 1970-es években nem hozott oly' kiterjedt eredményeket, mint a Vas vármegyei Batthyány birtokok (1962, 1968: Zimányi Vera németújvári, Rohonc-szalónaki, később Tóth 35
