Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Dominkovits Péter: A lokális hatalom kiépülése: az Esterházy család a 17. századi Sopron vármegyében. Egy kis historiográfia: eredmények és kérdések
A lokális hatalom kiépülése: Az Esterházy család a 17. századi Sopron vármegyében Esterházy László (1626-1652) tatások területe. Esterházy Pál életútját már a 19. század végén (1895) Bubics Zsigmond és Merényi Lajos biográfiája feldolgozta.16 Hivatali, politikai tevékenysége iránti érdeklődés egy generációval később vezetett oly alapos tanulmányhoz, mint Papp László Esterházy Pál nádori kancelláriájának a működését, személyzetét feldolgozó munkája.17 Újabb generációnyi idő eltelte kellett e kutatási irány folytatásához. 1971-ben Iványi Emma az ország újjászervezésével kapcsolatosan keletkezett, magyar Einrichtungswerk-ként is aposztrofált nádori, rendi tervezet létére, és ezzel Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenységének jelentőségére hívta fel a figyelmet.18 A Szerző az esettanulmányt követően, két évtized elteltével, Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenységének mintaszerű, modell értékű monografikus feldolgozását jelentette meg.19 Mind Papp László nádori kancellária személyzetét is bemutató esettanulmánya, mind Iványi Emma megkerülhetetlen monográfiája egyaránt kihangsúlyozza Esterházy Pál nádor személyi politikájának sajátosságát: a társadalmi integrativitást (pl. alnádorok, nádori ítélőmesterek, ügyvédek és ágensek életrajzai). Az Esterházy család két, a 17. század során első rendi méltóságra, a nádori hivatalra megválasztott tagjának, Miklósnak és a legkisebb fiának, Pálnak az életútja, tevékenysége az 1980-as évek végétől, 1990-es évek elejétől többször is az érdeklődés középpontjába került.20 Életútjukról egyaránt napvilágot láttak rövid összegző tanulmányok (pl. az 1997. évi tatai Esterházy konferencia előadásai),21 illetve az egyes részkérdések újragondolását hozó eredmények,22 miképpen új alapkutatások is napvilágot láttak (pl. Esterházy Miklós nádor tevékenysége az oszmán kártételek kapcsán, avagy Esterházy Pál kavaliertours-ár\ak kutatása, avagy a Bécs ostromának jegyében eltelő 1683. évben, illetve a 17. század végi Neoaqusitica Comissióban vitt szerepe).23 A család két legmagasabb magyar rendi méltóságot is betöltő tagjával szemben Esterházy László személye iránt - aki Esterházy Miklós nádor halálát követően az ő legidősebb fiaként az atyai örökséget átvette, tanácsadóinak segítségével megőrzését sikerrel végbevitte - korábban csupán egy speciális nézőpontból mutatkozott meg az érdeklődés. Ez a főúri reprezentáció, a funerális kultúra, a hősi ethosz oldaláról nyilvánult meg, és az 1652. augusztus 26-i, négy Esterházy halálát követelő vezekényi csatához fűződött, melyben a fiatal arisztokrata is életét veszítette.24 A fiatal főúr életútjára, személyében a családi vagyon és hatalom kontinuitásának biztosítására, a családi, tanácsadói kör szerepére, a további kutatások fontosságára Fejes Judit az Esterházy család házassági politikáját vizsgáló tanulmánya fokozottan felhívta a figyelmet. (E munka egyébként a korán elhunyt Esterházy István pápai kapitány személyére is részletesebben kitért.)25 A Batthyány I. Ádám udvarát feldolgozó Koltai András az Esterházy és a Batthyány család - Esterházy Miklós és Batthyány I. Ádám, valamint a dunántúli főkapitány és a fiatal Esterházy László - kapcsolataira fokozottan felhívta a figyelmet. (Esterházy László hasonlóan szoros, intenzív kapcsolatot tartott Pálffy Pállal is.) A Szerző Esterházy László Batthyány Eleonórával 1650. február 6-án, Rohoncon kötött házasságát az ünnepélyes eseményen részt vett familiárisokat, familiárisi köröket is gazdagon adatolt publikációban mutatta be.26 E sorok írója Sopron vármegye működését vizsgálva a fiatal Esterházy László főis- páni tevékenységét tanulmányozta. Külön kiemelte az Esterházy Miklós halálát követő helyi politikai helyzetet: Sopron vármegye két legnagyobb birtokos családja, a Nádasdy és az Esterházy - helyesebben Nádasdy III. Ferenc és Esterházy László és az őt segítő családtagok, rokonok - közötti, a vármegye fölötti hatalomért, befolyásért folyta33
