Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Farkas Jenő: Emlékeim a rédei Esterházy-uradalomról 1926-1944 között
Farkas Jenő A Magyar Nemzeti Bank megállapítása szerint: „Az uradalom kitűnően van vezetve, azon burgonya-, tengeri-keményítő, dextrin, szirup, szeszgyár, malom, gőzfűrész, parkett üzem és téglagyár van, Budapesten pedig a Horthy Miklós úton saját tulajdonát képező épületben elsőrendűen felszerelt tejüzem. A tulajdonát képező erdő kitűnő minőségű és tüzelőfán kívül különböző műfát (műszakifa) is termelnek."22 A cég hitelképességét kifogástalannak ítélték meg, amely az egy-két millió pengős hiteleket a Magyar Általános Hitelbank Rt. győri fiókjánál vette igénybe: „főleg Campagne (kampány) hiteleket szokott igénybe venni iparüzemei részére, melyek a Campagne lebonyolítása után rendben be szoktak folyni." Ez a minősítés nem hozott szégyent szüléinkre és kortársaira. Az 1938-40-es években az uradalom jövedelme 2 millió 500 ezer pengő volt. A kiadások 2 millió 200 ezer pengőt tettek ki. A 300 ezer forint a kastély és a grófi család fenntartását szolgálta. Az erdőhivatal önálló üzemvezetésére a következők utalnak: 1. A rédei Erdészet 1931 novemberében az Erdészeti Lapokban a következőket hirdette: „Azonnali szállításra kapható: kb. 200 q csermakk és 100 q kocsánytalan tölgymakk. Ára q-ként ab Bakonybánk állomás, vevő zsákjaiban vagy ömlesztve, készpénzfizetés ellenében 9 ((kilenc) pengő. Gróf Esterházy Pál erdőhivatal Réde (Veszprém megye)". 2. Farkas Jenő főerdőmérnök az 1930. december hó 20-án tartott Országos Erdészeti Egyesületi (OEE) rendes közgyűlésén javasolja gróf Esterházy Pált - munkaadóját - választmányi tagságra.23 3. 1931 márciusában a „Kutyatenyésztés" című lapban ajánlatot kér öt-tízezer darab dús gyökér- zetű, 15 mm vastag csomagolt akáccsemetére. 4. Rédére kerülésekor elhatározta, hogy csak szakvizsgázott erdőőröket alkalmaz. A cél érdekében mindent elkövetett. Az Erdészeti Lapok 1931. novemberi számában „Hosszabb gyakorlattal és elsőrendű bizonyítványokkal rendelkező, nagyvad vadászatában és tenyésztésében is jártas, negyven évnél fiatalabb, szakiskolát végzett erdőőrt keres január 1-i, esetleg későbbi belépésre. Sajátkezűleg írt kérvények és bizonyítványmásolatok gróf Esterházy Pál urad. erdőhivatalához, Réde (Veszprém megye) küldendők, ahonnan a számba vehető pályázók részletes felvilágosítást nyernek. Személyes bemutatkozás szükségtelen, csak esetleges felszólításra." 5. „Azonnali szállításra kapható: kb. 200 q csermakk és 100 q kocsánytalan tölgymakk. Ára q-ként ab Bakonybánk állomás, vevő zsákjaiban vagy ömlesztve, készpénzfizetés ellenében 9 pengő." 6. A M. Kir. Államvasutak Igazgatósága 1932. május 3-án benyújtott tűzifaajánlatokra 28 cégnél összesen 12.110 vagon hazai tűzifát rendelt meg. Nagyságrendben országos 5. Réde volt 720 vagonnal. (!!!)24 7. Az OEE. 1932. július 26-i közgyűlésén Gróf Hadik János elnök a tűzifa árvédelmének kérdését bocsátotta tárgyalás alá, mert a Fabehozatali RT. monopóliumot akart megszerezni a tűzifaimportra. Ez ellen tiltakozik az általa vezetett Rédei Esterházy Erdőhivatal is.25 8. 1934-ben ismét pályázatot hirdetett egy erdőőri állásra. „Kizárólag kifogástalan előéletű, 25- 26 éves, nős, mindennemű erdő- és vadgazdasági teendőben jártas, hosszabb gyakorlattal rendelkező, had-, illetve katonaviselt, erdőőri szakiskolát végzett erdőőrök pályázhatnak. A saját kezűleg írt bélyegmentes kérvényeket és lemásolt okmányokat az erdőhivatalhoz 1934. október 20-ig kell benyújtani. Személyes bemutatkozás csak külön felszólításra szükséges, részletes írásbeli felvilágosítást az erdőhivatal ad. Az állás lehetőleg 1934. november 15-ig, de legkésőbb 1935. január l-ig elfoglalandó."26 9. 1938 januárjában majd 1939 májusában ismét két erdőőri állást hirdetett.27 Kiterjedt irodalmi tevékenységet folytatott a magyar erdőgazdaság érdekében: A Debrecenben 1939-ben tartott EE-i gyűlésen elmondott majd Első fecske „e.f." „Kormánybiztost kérünk!" című cikkében az erdő- és faügyeken kívül a vadászat, a faipar és fakereskedelem egy kézbe vonását javasolta Magyarország várható problematikus faellátásának kielégítő megoldására.28 Az 1940-es budapesti közgyűléssel egy időben újabb cikke: „Szükség van e egyesületi életünk reformjára?"29 Bemutatta, hogy 1920-tól az Erdészeti Egyesület 833 tagja életében a választmány összetételében súlypont és az irányítás a birtokos osztály javára tolódott el. 13 pontban fogalmazta meg reformszempontjait, melyre Bíró Zoltán az egyesület ügyvezető elnöke elutasítóan válaszolt.30 1939-ben e. f. álnéven 160 pengőt, a rédei erdőhivatal nevében 60 pengőt ajánlott fel a „Selmeci magyar erdészház" részére. 1940-ben Kaán Károly (aki a legnagyobb magyar erdőmérnökök egyike volt) halála miatt az Erdészeti Egyesület rendkívüli közgyűlést tartott. Farkas Jenő Bíró Zoltánnak adott válaszában megállapította, hogy „egységesen működő érdekképviseleti szervezetben munkaadók és munka- vállalók együtt nem lehetnek!"31 1944 májusában meghirdették a II. Erdőmérnök Továbbképző Tan242
