Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)

Farkas Jenő: Emlékeim a rédei Esterházy-uradalomról 1926-1944 között

Emlékeim a rédei Esterházy-uradalomról 1926-1944 között 1960-ban Réde a következő helyiségekkel volt területhatáros (A vastagbetűvel jelzett települések 1950-ig a „rédei uradalomhoz" tartozó helységek voltak):13 Helység neve Megye (1950 után) Terület kh. Lakók szá­ma Házak száma Vasútállomás km Réde Komárom 7974 1828 431 Bakonybánk 6 Belterület­353 1794 416­6 Kovácsrét­­3 1­7 Lesalja­­24 3­9 Sátorrét­­7 1­10 Bakonybánk (É-ra) Komárom 2618 857 178 Bakonybánk 0 Bakonyszombathely (É-K-re) Komárom 6349 1865 450 Bakonybánk 0 Ácsteszér (K-re) Komárom 3081 1099 225 B.szombathely 10 Súr (K-re) Komárom 6493 2061 405 B.szombathely 14 Csatka (D-K-re) Komárom 3089 787 180 B.szombathely 14 Bakonyszentkirály (D-Ny-ra) Veszprém 4848 1235 280 B.szentlászló 1,6 Hajmás puszta­­85 7 B.szentlászló 11 Sikátor (K-re) Veszprém 2387 758 153 Veszpr.varsány 3,5 Szél rét­­5 1­8 Vecseny puszta­­145 10­7 Veszprémvarsány (Ny-ra) Veszprém 3682 1253 395 Veszpr.varsány 0 Lázi (Ny-ra) Veszprém 2917 1021 250 Veszpr.varsány 0 Csesznek (D-re) Veszprém 4206 879 175 Zirc 15 Bakonyszentlászló (ÉNy-ra) Veszprém 6692 2013 448 Zirc 0 Lovászpatona (Ny-ra) Veszprém 8670 2316 546 Gyomoré 10 A rédei uradalom hétköznapjai 1928-1944 között.14 Esterházy (II.) Pál rédei uradalmához tartozó me­zőgazdasági ingatlanok 10 községben (Réde több mint 5000 kh., Lovászpatona 4056 kh., Bakonybánk, Bakonyszentkirály, Bakonyszentlászló, Sikátor, Porva, Vanyola, Gyomoré, Szerecseny) terültek el. A mintegy 40 ezer hektárra (5000 hold) terjedő uradalomhoz több ipari üzem tartozott: Lesalján, Bakonyszentlászlón, Vinyesándormajorban, Győr­ben, és Budapesten. Az uradalom központja: a kastély Az uradalom központját a két méter magas téglafallal körülvett értékes kastély és kertész­kert, a hozzátartozó kápolna és a katolikus iskola, papiak jelentette. Itt lakott a grófi család az őket kiszolgáló kastélyi dolgozókkal. A hitéletet egy ka­tolikus pap látta el. A kastély magas falat részben a lovasok elleni védelmi okok miatt, részben a csatkai úton lezúdu­ló esővíz hordta homok miatt építették. Az egyes belső majorokat is ez, vagy az udvarok szélén levő épületek védték, (tehenészek, iparosok, gépmű­hely, lóistállók majorjai). Az emeletes kastélyban 32 szoba volt. A bejárat utáni folyosót az emeletre vezető vörös márvány lépcső zárta le. A földszinten a nappali, balra az „öreg gróf" szobája, melyből csigalépcső vezetett az emeleten levő közös hálószobába, mellette Aliz kontesz és több gyerekszoba, valamint az inasok szobája volt. Az emeleten is több vendég- és gye­rekszoba mellett a nevelőnő és a grófnő és a gróf közös hálószobája kapott helyet. Itt volt a pipázó is tele képekkel és a könyvtárral. Az emeleten kö­zépen volt az ebédlő, a falu felé nyíló ablakokkal. Két oldalán a szalonok helyezkedtek el. Minden al­kalommal, meisseni porcelánnal és ezüst evőesz­közzel terítettek. A tálakat sose tették az asztalra, az ételt inasok kínálták. A kastélyhoz szoktatták a szarvasokat. A kastély kertészet (falu) felé levő oldalán a gyerekek részé­re egy játszóház volt, mely később játékház lett. 229

Next

/
Thumbnails
Contents