Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Farkas Jenő: Emlékeim a rédei Esterházy-uradalomról 1926-1944 között
Emlékeim a rédei Esterházy-uradalomról 1926-1944 között Esterházy Pál a szarvasok szerelmese volt. A kastélyparkban levő élő sövényekben tett kártevéseiket képes volt saját kezével, metszőollóval rendbe hozni. Apám, Farkas Jenő az uradalom fő- erdőmérnöke nem volt vadász és féltette a vadaktól erdőfelújításait. A vadlétszám csökkentésére előszeretettel szervezett telente két-három vadászatot is. 1944. január 26-30. között kormányzói vadászatot is tartottak Rédén. Réde lakosainak száma 1930-ban 1832 fő volt. A keresők közül 114 iparral, 581 őstermeléssel foglalkozott, 23-an közszolgálatban álltak. Birtokosok: 40 fő 10-100 h-ig; 144 fő 1-10 h-ig; 68 fő gazdasági cseléd; 33 mezőgazdasági munkás 1 h-ig; 139 fő földnélküli. A község összterülete 7947 kh. volt, ebből erdő 4016 h.9 A Nagyatádi-féle földreform során 154-en kaptak 181 katasztrális hold földet és 66-an 13 katasztrális hold házhelyföldet az „Új soron". A két háború között Lampért Lajos volt a református lelkész, aki többek között 1917-ben megírta a rédei református egyházközség történetét. Esterházy (II.) Pál 1942-ben bekövetkezett halála után a tulajdonjog fele az özvegyet, Cziráky Mária grófnőt illette meg, míg a fennmaradó részen a gyermekek 1/10-1/10 arányban osztoztak: Esterházy Alice, Esterházy József, András, az akkor kiskorú Esterházy Lajos és az 1923 decemberében született Margit. A vagyont 5324 kh. szántó, 104 kh. kert, 760 kh. legelő, 14 kh. szőlő és 10 341 kh. erdő alkotta. Ehhez járultak még a bérházak és az ipari üzemek épületei. A tiszta vagyon 12-16 millió pengőt tett ki. 10 Özvegy Esterházy Pálné Cziráki Mária. Réde, 1944. január 26. (Id. Farkas Jenő felvétele) A Esterházy család és a rédei uradalom sorsa a II. világháború után A grófi család 1948-ban költözött el a kastélyból. Cziráky Mária grófnőt a háború után kitelepítették. Szolnokon halt meg, ott is temették el.11 Esterházy Alice grófnőt és férjét gr. Széchen Miklóst 1945-ben Mórott az oroszok lőtték agyon. Két árvát hagytak maguk mögött, akiket Lajos gróf nevelt fel Svájcban. Esterházy József erdőmérnök lett Horthy István kormányzó-helyettes feleségének Édelsheim Gyulai Ilonának féltestvérét Rudnay Alexia (Sya) grófnőt vette feleségül, és esküvőjük után elköltöztek a 12 szobás lovászpatonai kastélyba. Két fiúk (III.) Pál (*1942) és (II.) József (*1945) született. (III.) Pálnak Miklós (*?) és Aliz (*1978) gyermekei élnek Svájcban illetve Franciaországban. Esterházy András olasz követ lett és Olaszországban telepedett le. Esterházy Lajos gépészmérnök lett. A háború előtt is az uradalom gépműhelyeiben játszott. Ruhái mindig fekete olajosak lettek. A háború után gépészmérnöki diplomával traktoros lehetett az Alföldön. Svájcba menekült és nevelte nővére, Aliz két fiát. Nem nősült meg. Esterházy Margit a háború után taxisöfőrködött Budapesten, majd 1956-ban Svájcba emigrált. Nem ment férjhez. A rédei „öregkastély" 1947 szeptemberében padlástűz miatt leégett, csak az alsó szint maradt lakható. 1951-52-ben lebontották. Az építőanyagot a falubeliek széthordták. Ma csak a kastély rizalitja áll. A „kiskastély" 1947-ben a Rédei Szövetkezet kezelésébe került, majd az 1970-es évek közepén a Kisbéri ÁFÉSZ tulajdona lett. Benne szolgálati lakásokat alakítottak ki, az utolsó lakó 2001-ben költözött ki a kúriából. Állapota már régóta folyamatosan romlik, tetőzete beomlott. A helyi önkormányzat - állítólag - már megtalálta azt a befektetőt, aki felújítja az épületet. A II. világháború harcai Réde község területén 1945. március 24-én értek véget. Réde 1945. január 1. után is nagyközség maradt a zirci járásban, területe: 4589 km2 volt. A közigazgatás átszervezése érintette Réde községet is. A 4343/1949. XII. 14. M. T. sz. rendelettel Veszprém vármegye határait megváltoztatták. Többek között Súr, és Réde nagyközségeket Komárom megyéhez csatolták. 1977- ben Bakonyszombathely közös tanácsú községhez tartozott, majd 1989-ben ismét önálló lett. Szövetkezete 1976-ban egyesült a bakonyszombathelyi Bakony Termelőszövetkezettel. Lakossága 1990- ben 1573 fő, területe 4589 ha. volt. Több helyen néprajzi és más adatok találhatók az Interneten.12 227
