Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Batthyány Bálint: Az Esterházy család cseszneki ágának 20. századi története
. * Batthyány Bálint _ T m Az Esterházy család cseszneki ágának 20. századi története Mint az Esterházy család cseszneki ágának leszármazottja (anyai ágon), ebben az összeállításban a család azon tagjairól szeretnék beszámolni, akik a 20. század második felében éltek, illetve ma is élnek és akiket személyesen ismertem, illetve ismerek. A család a 19. század elején két mellékágra szakadt, melyeknek alapítói a két testvér Esterházy Pál és Esterházy László voltak. Esterházy Pál családja a Veszprém megyei Rédén telepedett le, míg Esterházy László a Fejér megyei Sárosdon, ezért nevezem a két mellékágat „rédei"-nek, illetve „sárosdi"-nak. Esterházy Pálnak (1878-1942) öt gyermeke volt: Aliz, József, András, Lajos és Margit. Esterházy Aliz még a 2. világháború előtt férjhez ment Széchen Miklóshoz, akinek Móron volt birtoka. Két gyermekük született, Miklós és Aliz. A szovjet hadsereg bevonulása Mórra a kastélyban érte őket. Egyik este dörömböltek a kastélykapun, ami zárva volt és ők ketten a zárt ajtó mögött tanácskoztak, hogy kinyissák-e, vagy sem. Ekkor az egyik szovjet katona belelőtt egy sortü- zet a kapuba. Mindketten azonnal életüket vesztették, Kilátás a rédei Esterházy kastély kapujából az 1940-es években Az Esterhazy-család cseszneki ágának családfája Esterházy János (1691-1744) =Berényi Borbála BORBÁLA IMRE (1712-1792) =Ábensberg-Traun Maria DÁNIEL JÓZSEF (1760-1830) =Zientin-Lillgenau Terézia IMRE (1763-1838) =Palaghi Teresia ANNAMÁRIA PÁL (1806-1857) LÁSZLÓ (1810-1838) 213
