Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Bányai Balázs: A sárosdi Esterházy-kastély
Bányai Balázs nyába elértek. A kastély csatlakozott az országos telefonhálózathoz, de egy belső uradalmi hálózat révén közvetlen összeköttetésben állt a számtartó és a főintéző irodájával, a parádés istállóval és a csendőrséggel is. A fentiekből is kitűnik, hogy a főúri család igyekezett kihasználni a korszakban elérhető technikai újdonságokat. A beszerezhető - mai fogalmaink szerinti - szórakoztató elektronikai cikkek ugyancsak a mindennapi élet kellékei voltak. A gramofon a grófkisasszonyok szobájában szólt, rádió viszont több helyen: a pipázóban, Esterházy Béla szobájában és a gróf úrfi nevelőjének szobájában is használatban állt.112 A korabeli kastélypark az 1930-as évek második felében és az 1940-es évek elején készült fotóknak, illetve a már fent is említett személyekkel készült visszaemlékezéseknek köszönhetően elevenedik meg. Az interjúalanyok emlékei szerint a park az 1930-as évek közepéig-végéig sokat megtartott a századfordulón kialakított képéből. 1939 tavaszán egy új főkertész, a korábban Baich Mihály híres szelestei parkjában, a Fűvészkertben és Barczáéknál Pusztazámoron dolgozó Mészáros Lajos kapott megbízást a kertészet vezetésére, illetve a kastélypark gondozására. Az új főkertészt az Esterházy család közeli jó barátja, Esterházy László vadásztársa, a pusztazámori birtokos, Barcza Imre, és felesége, gróf Széchényi Henriette, Esterházynénak egy másik Széchényi ágból származó rokona113 ajánlotta be, miután ők már nem tudták alkalmazni. A park átalakítása mégsem csupán Mészáros munkásságának tekinthető. Mészáros a park és a kertészet ügyeit illetően Esterházy Lászlóné Széchényi Sarolta grófnőnek tartozott felelősséggel. Nem véletlen, hiszen a grófnő maga is amatőr kertész volt. Ismerte a növényeket, rendszeresen egyeztetett Mészárossal, és ismereteit folyamatosan bővítette a kertészeti szaklapok olvasásával is. A grófnő és Mészáros egy olyan nagyhírű kertész segítségére is számíthatott, mint a család jó barátja, a parkról és a kastélyról készült legszebb fotók készítője, a szelestei sziklakért mintájára a sárosdit megtervező Baich Mihály.114 A fotókon megjelenő kert kialakítását az 1930- as évek közepe táján kezdték, amelynek a folyamata Mészáros Lajos érkezése után felgyorsult. Megszüntették a régimódinak tűnő gruppok jelentős részét, fákat és bokrokat vágtak ki, újabb ültetéseket eszközöltek. A park átalakításának filozófiáját megőrizte a grófnő rövid jegyzete, amelyet a Kertészeti Szemle két, a parkról készült fotó társaságában közölt még 1935-ben: „A harmonikus kép kiegyensúlyozott, kitevőinek egymáshoz való viszonyában nyugodt és magától értetődő. PrakA tó és a kastély 1940 körül. (Magántulajdon)
