Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Bányai Balázs: A sárosdi Esterházy-kastély
Bányai Balázs való együttműködés is kötötte Esterházy Lászlóhoz. A székesfehérvári politikusi elit tagjai közül a polgármester Csitáry G. Emil volt még több alkalommal a sárosdi kastély vendége. Bár Esterházy Lászlónéhoz is kötődik dr Bilkey Papp Lajos, hiszen az irányítása alatt álló Gellért Hotelben is kúrál- tatta magát, a Hadikékkal is közeli kapcsolatot ápoló doktor családi barátnak számított. További rendszeres vendégek voltak Esterházy László testvére, Mária, és férje Szapáry Lajos gróf, a közeli Ercsiből érkező gróf Wimpffen család tagjai, a szomszédos Szolgaegyházáról Griebsch Viktor és a zichyújfalui Zichy Júlia. A mélyen hívő, és a vendégek irányába is szigorú erkölcsi elvárásokat támasztó Esterházyné például nem engedélyezte, hogy a rédei Esterházy József Sárosdon bemutassa feleségét, Rudnay Alicet, mivel ő már elvált asz- szony volt.94 A Zichyújfalun élő Zichy Kázmért95 (a fent említett Júlia édesapját) hasonló okok miatt nem látogatta a grófnő: a gróf kétszer nősült.96 A szalonban korábban zongora, a felvétel készítésének idején már pianínó állt. Ez a helyiség volt a társasági összejövetelek idején a - nem túl gyakori- zenélés helyszíne. Ilyen alkalmakkal mind a vendégek, mind a sárosdi grófnő és az ifjak a hangszerek mögé ültek, hogy megmutassák, meddig jutottak zenei tanulmányaikban. Lily és Maritta grófnő is tanult zongorázni, Béla pedig csellózni, bár egyikük sem fejlesztette tudását komoly szintre. Esterházy Béla úgy emlékezett vissza, hogy a családban édesapjának volt a legjobb hallása, aki ennek ellenére „csak" harmonikán játszott, amely hangszerrel az első világháborúban, a fronton ismerkedett meg. A társasági zenélés mellett ünnepi alkalmakkor a helyi cigányzenekar szórakoztatta a kastély lakóit és vendégeit rövid műsorával. Táncra és bálok rendezésére azonban nem voltak alkalmasak a sárosdi kastély helyiségei. Ilyenekre Seregélyesen és Lovasberényben került sor. A cigányzenét nagyon kedvelő Esterházy László Sárosdon kívül budapesti éttermekben hallgathatta kedvenc nótáit.97 A következő szobák már a család lakószobái voltak. Először a közös háló (22), amely utóbb a grófnő hálója lett, utána a gyerekek tanulószobája (26), amely később a gróf hálójává alakult, majd 192 Gelley Andor (?): A grófnő szalonja 1930-as évek. (Magántulajdon)
