Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Bányai Balázs: A sárosdi Esterházy-kastély
Bányai Balázs dő északkeleti oldalán felfedezhető az 1880 körül megszervezett Erzsébetmajor45 felé futó vadgesztenyesor (a köztudatban Erzsébet- fasor) is. A park mellett, ha rövidebben is, de az épületről is megemlékezett a jogtudor Fekete Izidor. Az Esterházy gróf tulajdonában álló Puszta- Sárosdról azt írta, hogy „Itt van a grófi csatádnak egy igen csinos bizanti styíben épített kastélya, toronnyal, mely 1862. évben építtetett. A kastélyban láthatni igen érdekes szerb és török lőfegyvereket, melyek ezüsttel gazdagon ki vannak rakva,"46 A házitanító közlése egyrészt pontosítja az építés - esetleg a munkák befejezésének - évszámát, másrészt tisztázni látszik a kastély stílusát, melyet illetően eddig csak sejtései lehettek az épület történetét kutatóknak. Ybl Ervin - hivatkozás nélkül - írta, hogy a sárosdi kastély a „vörösvárinak és a galántainak volt kisebb, egyemeletes mása."41 Károly János 1904-es leírásának ismeretében, miszerint a régi, kisebb kastély került átalakításra a század végén,48 csak a ténylegesen Wéber által épített (fő)szárnyra vonat- koztathatóak az Ybl által lejegyzettek, miszerint „Balról alacsonyabb, emeletes szárny, mellette jobbról kétemeletes, négyszögű torony ugrik elő, felső részén keskeny ikerablakok, majd magas, emeletes szárny."49 A továbbiakból megtudjuk azt is, hogy a torony a későbbiekben kapott sátortetőt.50 A házitanító rövid leírása szerint megalapozottan írta tehát Ybl Ervin, hogy a Wéber által tervezett, a kastély látványában meghatározó torony - és vele bizonyára a teljes homlokzat - a nem mellékesen Esterházy László unokatestvére, Esterházy József (1799-1879) számára 1860 körül épített galántai kastély, és még inkább az 1862-64 között készült vörösvári Erdődy-kastély keleties formáihoz51 lehetett hasonlatos. A kastély és az abban fellelhető balkáni és török fegyverek az építtető Esterházy László orientális érdeklődésére utalnak. Érdekes lenne tudni, hogy a főúr Kelet iránti vonzalma inspirálta-e Wéber Antalt, vagy Esterházy az építész által megálmodott külsőhöz szerzett be ahhoz illő dísztárgyakat? Ez a kérdés jelenleg ugyanúgy megválaszolatlan marad, mint az, hogy a keleties stílusú kastély homlokzatai miként is festettek, hiszen ahogy egyes elemeire már Sisa József és Marótzy Katalin is utalt, ebből - néhány évtizedre - csupán a díszes, mérműves szupraport ablakkal ékesített bejárat, a nyugati homlokzat tömege, nyílásrendszere, és az első emeleti erkély, illetve a déli terasz gótizáló korlátjai maradtak meg.52 A Möller István tervezte átalakítás előkészületei során rajzolt „régi kastély felvétel"-ek,53 azaz a mai fogalmaink szerinti alaprajzi felmérés segítségével mégis többet megtudhatunk a kastélyról. Ahogy ez más kastélyok historizáló átalakításánál is gyakran előfordult,54 úgy Sárosdon Wéber is felhasználta a korábbi kastély egyes részeit, míg egy teljes szárnyat és további részleteket lebontott. Megbízatása reprezentatív és egyéb funkcióval bíró terek kialakítására, ehhez kötődően minden bizonnyal a kastély homlokzatának egységesítésére, és egy mellékszárny, személyzeti szárny tervezésére szólt. Wéber a régi épület déli szárnyának maradványához egy L-alakú egységet tervezett, melynek - így az egész épületnek - a főbejárata a nyugati homlokzatra helyezett torony földszintjén nyílt. A kis keresztboltozatos előcsarnok közepéről lépcső vezetett a szintén L-alakú, ugyancsak boltozott, zárt folyosóra. A folyosó északi végén ajtó nyílt az udvar és a mellékszárny felé. A folyosóról két kisebb helyiség nyílt az előcsarnoktól jobbra. Az Sárosd kataszteri térképe, 1881. (Fejér Megyei Levéltár) 178
