Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Bányai Balázs: A sárosdi Esterházy-kastély
A sárosdi Esterházy-kastély úgy végrendelkezett, hogy a csaknem 31 000 forintos örökségéből fia nem részesedhetett - azt a sárosdi uradalomba kellett betáblázni.12 A végrendeletből is látszik a család megerősödött sárosdi kötődése, amit az is tanúsít, hogy Pál grófot - mai ismereteink szerint a családból elsőként-Sárosdon temették el.13 Ezek ismeretében nem földtől elrugaszkodott a feltételezés, hogy már Pál és felesége, gróf Csáky Jozefa (1775-1841) együtt is Sárosdon laktak. Pál halálát követően özvegye ugyanakkor biztosan rendszeresen itt tartózkodott, és az épület körül óriási munkába kezdett. Minderről Kunits Mihály számolt be részletesen Magyarországról készült leírásának első kötetében.14 Mielőtt azonban ennek a részleteit ismertetném, lássuk, hogy mit írt Kunits az immár kastélynak nevezett épületről és környezetéről 1822-ben. A sárosdi grófnő - feltevésem szerint legalábbis egyik - otthonát két helyen jellemezte: az egyik alkalommal bájos épületről szólt,15 később jó ízléssel, vidékies stílusban emelt kastélyként utalt rá, amely mellett szép, szimmetrikus elrendezésű kert terült el présházzal, gazdasági udvarral, fajtiszta állatokkal benépesített tehenészettel, illetve szeszfőzdével.16 A rövid leírás elegendő arra, hogy lássuk az uradalom tulajdonosainak a gazdaság fejlesztése érdekében tett lépéseit, sőt a kastély és közvetlen környékének igényes kialakítására irányuló addigi munkájuk is megörökítésre került. Azt mégsem vehetjük biztosra, hogy a leírást pontosan ráilleszthetjük a csaknem negyven évvel későbbi, 1858-59-ben készült második katonai felmérés térképén megörökített, immár szabályos U-alakú kastélyra, és a mellette megfigyelhető kertre. 17 Legfeljebb sejthetjük, hogy ezen építkezéseket és fejlesztéseket legalább részben az említett tekintélyes örökség, illetve a napóleoni háborúk által teremtett gazdasági konjunktúra bevételei tették lehetővé a század elején. Valószínű, hogy a kastélytól és kertjétől keletre megkezdett tájrendezési munkákhoz szükséges forrásokat is a fenti bevételekből teremtették elő. Kunits így ír ennek előzményeiről és a tervről: „A kastélykerten kívül 10 évvel ezelőtt [1812 táján] egy 100 holdas, régen használaton kívül álló mocsaras terület feküdt. A szorgalmas grófnő elhatározta, hogy ezt a sivár földdarabot elbűvölő ültetvénnyé változtatja."13 A tervek kidolgozása és a kivitelezés az uradalom Eckler nevű igazgatójának vezetésével folyt. A munkák sikerét mi sem jellemzi jobban, mint az érezhetően lenyűgözött Kunits sorai: „10 évvel ezelőtt a 100 holdon egyetlen hasznos növény sem termett: most - mintegy varázsütésre - egy 100 holdas, mesterséges allék által átszelt, angolkert formájában megjelenő, buján növekvő fiatal erdő, az alkotója tiszteletére elnevezett Jozefa-erdő (Sylva Josephlna) található itt."19 Az erdőben tavat, több parkrészt, pihenőhelyeket alakítottak ki, és két szép szobrot állítottak. Többnyire őshonos fákat ültettek, de néhány egzotikus fa és bokor is megtalálható volt a parkban.20 Az egyik szobor egy felfegyverzett, álló Dianát ábrázolt, a posztamensén az alábbi latin felirat volt olvasható: „A mocsarat kegyesen megszüntetve íme a Josephin-i erdő/ Az utódok tiszteljék az ősöket/ Szorgalommal, kitartóan tevékenykedve/ A legkiválóbb úrnőnek, gróf Esterházy Pál özvegyének, született Csáky grófnőnek/ Legmélyebb tisztelettel állíttatta E. I."21 A Fekete Izidor, az Esterházy gyermekek házitanítója által Pesty Frigyes részére 1864-66 között elküldött,22 ám csak 1977-ben publikált feljegyzés szerint a posztamensen olvasható volt az erdő létesítésének dátuma, az 1812-es évszám is.23 A másik szobor szintén az erdők és a vadászat istennőjét ábrázolta, ezúttal azonban fekvő, pihenő alakban. A szobor alatti márványtáblára a következő szöveget vésték: „Gróf Csáky Josepha / Gróf Eszterházy Pálné / Nemes Jó Szíve / Szép Lelke / Munkás élete / Özvegyi magányát / Puszta Sárosdot / Újra teremtvén / Az egész Kör- nyiknek/ Kiesbb Tekintetet adott/ Hálaado Tisztelet Jeléül / Örök Emlékül / tette / Gróf Eszterházy Imre /1819."24 A Diana szobrokat tehát a grófnő sógora állította 1819-ben, és ahogy Galavics Géza utal rá, ezek gyakorlatilag a park megálmodójának emlékművei voltak.25 Ha emellett figyelembe vesszük azt a tényt, hogy maga a grófnő is szenvedélyes vadász hírében állt,25 az sem lenne meglepő, ha a szobrokat Csáky Jozefa alakjáról mintázta volna az ismeretlen mester. A rokonok és az utódok grófnő iránti tiszteletét két további dolog is erősítette az erdő kapcsán. Az egyik az volt, hogy a „grófnő maga is több ezer fát ültetett, és ez az ültetés, a vidéki munka volt a fáradhatatlan grófnő kedvenc foglalatossága, úgy ahogy most a szép erdő a kedvenc tartózkodási helye. Ki ne csodálna egy hölgyet, aki a mezőgazdaság iránti szeretetéből, személyesen, hosszú ideig, a rangjához és neméhez ily szokatlan munkát magára vállal?"27 Galavics Géza könyvéből tudjuk ugyan, hogy Csáky Jozefa grófnő mellett más úrnők is szerepet vállaltak angolkertjeik alakításában, mint például a közeli Csákváron gróf Esterházy Jánosné Pálffy Marianna,28 ez mégsem von le semmit a sárosdi grófnő érdemeiből. Ugyancsak Galavics Géza mutatott rá arra a szintén el nem hanyagolható tényre, miszerint az 175
