Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Bödő István: Az Esterházy család cseszneki ága Fejér vármegyében
Bödő István hogy az uradalmi tisztek az elkóborolt, tilosban talált marháikat darabonként egy márjás ellenében szolgáltatták vissza.37 Korbacz János uradalmi tisztet hibáztatták azért is, mert a sárosdiak helyett idegenek szereztek haszonbérletet a mezőváros határában, pedig nagy szükségük volt földre, legelőre. Panaszkodtak Esterházy Dániel özvegyére Erdődy Annára is, aki „éppen nem tekintvén szükséges táplálásunkra való módot, sem pedig kevés marháink pasenátiójára az legszükségesebb legelőit."38 A mezővárossá válás nem hozta meg a gyors fejlődést, hiszen 1775-ben is csak 51 telkes jobbágy és 5 zsellér élt a településen. A vagyoni helyzetről sokmindent elárul, hogy az 1768-as urbáriumhoz hasonlóan egész telkes jobbágy nem volt, 11 fél, 23 negyed és 17 nyolcad telekkel rendelkezőjobbágyot írtak össze.39 1778-ban az uradalom ménessel, gulyával rendelkezett, a majorban fejős teheneket tartottak, a mintegy 1200 juhból álló nyájának gyapját az uraság eladta a tejből készített sajttal és vajjal együtt. Az uradalmi gulya mellett fűbérért megengedték másoknak is a legeltetést, ebben az évben 245 darab marhát tartottak ily módon, tulajdonosaiknak állatonként havonta 34 garast kellett fizetni. Az uradalom központjában állt az uraság háza, ami ekkor egy kúria jellegű épület lehetett. Külön háza volt a tiszttartónak, a kovácsnak, aki esztendőnként 25 forintot fizetett. Az uradalmi kőműves a tó partján álló ház egyik szobájáért fizetett évi 7 forintot. A leírásból megtudjuk, hogy a család birtokában állt egy fehérvári ház (Esterházy Ferenc főispán palotája),40 amelyet évi 180 forintért egy bizonyos Festő György bérelt.41 A középkorban mezővárosi ranggal rendelkező Jakabszállást az Esterházyak nem telepítették újra, az uradalom része maradt. A terület legnagyobb részét rét, legelő foglalta el, így a juhászat indult fejlődésnek. 1776-ban Jakabszállás birtokosa Esterházy Dániel fia, Nepomuki János (1754-1840), a későbbi Veszprém vármegyei főispán volt. Ekkor Sárosdi és környéke 1856-57-ben. (Kataszteri felmérés, MOL S78, Sárosd, részlet) 156
