Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)

Novák Veronika: Az Esterházy család tallósi és galántai ingatlanainak és gyűjteményeinek sorsa a 20. században

Novák Veronika A másik dokumentum, amely az egykori Ester­házy ingóság sorsára akar rámutatni, a tallósi kas­télyban 1925-ben felmért egyiptomi gyűjtemény. Az öszeírást 1925-ben Dr. František Laxa, a prágai Károly Egyetem, akkori rendkívüli profesz- szora, a cseh egyiptológia megalapítója és leg­jelentősebb képviselője készítette. A gyűjtemény Esterházy Mihály nevéhez fűződik. Róla talán el kell mondani, hogy 1853. július 11-én Pozsonyban született, országgyűlési képviselő is volt. A szak- irodalom, mint a magyarországi galamblövészet megalapítóját, a balatoni Stefánia Yacht Egylet, a Pozsonyi Hajós Egylet elnökeként említi, de nevé­hez kapcsolódik a magyar művészeti fotó kezde­te is. Egyiptomi gyűjteményéről az általam ismert irodalomban nem találtam említést. Arra viszont van adat, hogy a 19. század hetvenes éveiben a Nílus mentén vadászott, 1880-1881-ben pedig Szudánban és Egyiptom déli vidékein járt ugyan­csak vadászni. A egyiptológus által készített összeírás 273 tárgyat foglal magában és megemlítendő ösz- szehasonlításképpen, hogy a gyűjteményt az em­lített egyiptológus 316.560 koronára értékelte, tehát csak némivel kevesebbre, mint amennyi a galántai Esterházy kastély ára volt. Ha még to­vábbmegyünk és a korábban ismertetett könyv- gyűjtemény értékével hasonlítjuk össze, azzal szembesülünk, hogy az egyetemi könyvtár cél­jaira kiválasztott 153 könyv értéke eredetileg 10 ezer korona volt. A tallósi gyűjteményben voltak olyan darabok, amelyek értékét 15 ezer koronára becsülték. Ilyen például a leltárban szereplő 157. számú tárgy, amely egy hieroglifákkal írt 26 cm magas és 14 cm széles (alsó részén 11, felső részén 8,5 cm vastag) márványtáb­la, amelyet két kígyó figura tartott. A gyűj­teményben több gazdagon díszített tábla és szkarabeusz szerepelt a jegyzékben. Az egyik legértékesebbnek tartott a 167-es szám alat­ti, amelyről a szakember megjegyezte, hogy a XVIII. dinasztia idejéből származik, vagyis a Krisztus előtti 15. századból. Anyaga diorite 6,5 cm hosszú, gyönyörű munka és hieroglif írás van rajta, amely arany porral van behint­ve. A szöveg egy része Laxa professzor olva­sásában: "Amon Rea lánya, apja védence, Reá lánya Chment-Amon Hatsepsovet mindörökké élő, az ki Vázét és Nachbét istennőnek szol­gál, a nubijaiak legyőzője." A szöveg a XVIII. dinasztia Chnemtanom királynőjének a titulu­sait tartalmazza. A 168-as szám alatt leírt és rajzolt szka­rabeusz égetett agyagból készült, a 1411 és 1375 közt uralkodó és a XVIII. dinasztiá­ból származó III. Amenhotesre vonatkozik. Reá fia és kedvence Amenhotes uralkodó. A szkarabeuszról a szakember felegyezte, hogy nagyon szép munkáról van szó, és a felső részben felfüggesztés céljaira lyuk található. Ugyancsak megjegyezte, hogy a 157-159. számú tárgyakon a kígyók és a kígyóméreg ártalmai elleni, valamint a krokodilok és raga­dozók elleni versek találhatók. Többek között négy zöldzománcú agyaggyűrű is szerepel a leírásban, az egyiken boldog új év felirattal. A 164-es szám alatt aranyba fogatott négy­szegletű pecséthengert irt le, amelynek négy Esterházy Mihály (1853-1906) 142

Next

/
Thumbnails
Contents