Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Král Éva: Az Esterházy család művészeti mecenatúrája
Král Éva amelyben Mária Terézia szolgálatában elesett nemesek árváit neveltette. Később az intézet Sencre került, Tallósra pedig 115 fegyencet hoztak, kiket a kastélyban és a kastély melletti épületekben helyeztek el. A fegyintézet 1785-ben szűnt meg. Esterházy Ferenc 1753-ban bekövetkezett halála után fia, Esterházy Károly örökölte a birtokot, aki feltételezhetően átalakíttatta a kastélyt. Az Esterházyaknak a múlt század elején híres ló és juhtenyészetük volt ott. Hogy korábban is ez lehetett, arra bizonyíték a festményen látható nagyszámú állatábrázolás. A képet korábban feltekercselve tárolták, ezért négy keresztben lévő repedés volt látható a felületén. A repedések mentén megtört, lepattogzott a festékréteg. A nagyméretű pannó konzerválását Lantos László készítette el. Ezután végeztem el a kép tisztítását, ekkor vált láthatóvá, hogy a szeny- nyeződés alatt jelentős átfestések vannak. A kép tisztítását először fizikai úton, szikével végeztem. A vékonyított átfestést, ezután vegyszeres tisztítással távolítottam el az eredeti festékrétegről. A nagyobb hiányoknál vászon kiegészítést alkalmaztam, majd tömítőanyaggal pótoltam a festékréteg hiányait, végezetül elláttam a képet védő lakkbevonattal. A tömítéseket vörösbólusz alapozással láttam el, majd soványított olajfestékkel kiretusáltam. Az ősgaléria, mint az egykori és mai kiállítás „Az ősök és a családtagok képmásai eredeti együttesükben a legújabb kori kiállítások történeti előzményének is tekinthetők. Két okból is őskiállításnak vehetjük őket: egyrészt azért, mert egy-egy családi arcképsor történeti igénnyel és lehető hitelességgel készült - míg a korukbeli kincstárak és képtárak berendezésében éppen nem játszott szerepet a történeti egymásután -, másrészt pedig, mert demonstráltak valamit: családi érdemet, pozíciót mutattak be - a maguk módján hasonlóan ahhoz, ahogyan egy mai képkiállítást is vezető gondolat és nézőpont szerint állít össze a rendező."5 írja Mojzer Miklós kállítási katalógusában. Ilyen ősgaléria volt A pápai Esterházy kastély ősök galériája, 1936. 108
