Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Král Éva: Az Esterházy család művészeti mecenatúrája
Král Éva Az Esterházy család művészeti mecenatúrája Magyarországon a török hódítás alól felszabadult területeken, a romeltakarítás után, az 1730-as évektől nagyszabású építkezések kezdődtek. Ezeknek az építkezéseknek a megrendelői, mecénásai az egyházak mellett, a nagybirtokos főurak voltak. Közülük magasan kiemelkednek az Esterházy család tagjai, akik egész Magyarországon, a szomszédos Ausztriában, és a Felvidéken is, máig meghatározójelentőségű, kulturális, építészeti emlékeket hagytak ránk. Az Esterházy család a 17. században emelkedett az ország nagybirtokkal rendelkező - egyes tagjai révén -, országos jelentőségű, közjogi méltóságokat betöltő, magas rangokat viselő, katolikus főnemesi családok sorába. Esterházy Miklós nádor (1582-1645) volt a család vagyonának és politikai hatalmának megalapítója. A barokk művészet magyarországi elterjedését segítő mecénás, a nagyszombati - a római II Gesu mintájára épült - jezsuita templom építtetője. Esterházy (Fényes) Miklós tervei és elképzelései alapján épült meg a fertődi Esterházy kastély a 18. század második felében. Fertőd az itt lakó Esterházy Pál herceg művészetpártoló tevékenysége révén a 18. századi Magyarország egyik kulturális központja lett. Esterházy Pál herceg utódai közül Pál Antal, a zene és művészet kedvelőjeként, kialakította a könyvtárat, és szerződtette Joseph Flaydn-t a kor egyik legnagyobb zeneszerzőjét. A fertődi kastély kápolnájában található Mildorfer osztrák festő alkotása, akiről a pápai kastélykápolna restaurálása kapcsán bővebben fogok beszélni. Esterházy Imre veszprémi püspök építkezései Esterházy Imre (1663-1745) pálos rendfőnök, veszprémi püspök, majd esztergomi prímás közismerten a magyarországi barokk művészet egyik A veszprémi székesegyház főhajója az átépítés előtt. Ádám Iván fotója legjelentősebb egyházi mecénása volt. Kortársai közül talán a legtudatosabban élt a képzőművészet által kínált reprezentációs eszközökkel, s a korszak legjelentősebb mestereit foglalkoztatta, mint például a pozsonyi Szent Márton dóm mellé épített, egyben saját temetkezőhelyének is szánt Alamizsnás Szent János-kápolna esetében, ahol Georg Raphael Donner, illetve Daniel Gran kaptak megbízást a szobrászati és festészeti dekoráció kivitelezésére. A veszprémi székesegyháznak nyújtott adományai a püspök, majd esztergomi érsek egész életén átívelő, nagyszabású mecenatúrájának programjába illeszkedtek. Veszprémben a török hódoltság és a Rákóczi szabadságharc alatt romossá lett székesegyház helyreállítására és barokkizálására Esterházy Imre püspöksége idején 1723-1725 között kerül sor. Esterházy mecénási szerepéről a székesegyház felszentelésekor, 1726-ban elhangzott Padányi Bíró Márton prédikációja is megemlékezett. Padányi 101
