Nagy Balázs Vince: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1757-ben készíttetett lélekösszeírása Veszprémről - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 27. (Veszprém, 2012)
V. A forrás: Conscriptio Animarum Districtus Wesprimiensis 1757 - Az összeírás elemzése felekezeti szempontok alapján
Az összeírás elemzése felekezeti szempontok alapján Biró Márton veszprémi püspököt a városi lélekösszeírás elkészítésében alapvetően felekezeti, egyházi szempontok vezették. A 18. századi felekezeti harcok, a katolikus megújulás, a katolikus egyház megerősödése mind motiválta az egyházi vezetőt a katolikus közösségek, és a katolikus hit megerősítésében. A püspök ezzel az összeírással fel akarta mérni a püspöki székhely erőviszonyait hitéleti, felekezeti szempontból is. Fontos volt számára a családok felekezeti összetétele, hangsúlyos helyre emelve a vegyesházasságok problémáját. Az összeírásban a lakosok vallását, felekezeti hovatartozását is jelölték. A katolikus személyek összeírásánál több szempontot is vizsgáltak: elsőáldozott126, bérmálkozott-e127 az illető. A családok vallásuk alapján melyik feleke- zethez tartoztak, illetve hi tehagy ók voltak-e. Külön jelölték a skizmatikusokat128 és a felekezeti szempontból semleges személyeket is. 46 vegyesházasságban élő családot írtak össze. Református 979 személy, evangélikus 127 személy, skizmatikusként 14 személy szerepel az összeírásban. 8 személy felekezeti szempontból semleges, egy közösséghez sem tartozik, 9 személyt pedig apostataként,129 hitehagyottként jelöl. Az összeírást Biró püspök készíttette, ezért az összeírt katolikusokról felekezeti szempontból több adatot is feljegyeztek. A katolikus vallásban a keresztelés után két fontos állomás következik a hitbeli érettség fokán. Az első fontos lépés az elsőáldozás, a gyónás, a bűnbocsánat, az Eucharisztia vétele. Az összeírásban 2355 elsőáldozott személy szerepel. A másik fontos lépés a katolikus hitben a bérmálkozás szentsége. Ez jelenti a felnőtté válást a hit területén. A katolikusok közül 1480 fő bérmálkozott az összeírás adatai alapján. A város vallási közösségeihez tartozók teljes számát vizsgálva a következő adatokat láthatjuk: a teljes lakosság száma 4881 fő, ebből 3291 katolikus, 1409 református (kálvinista), 159 evangélikus (lutheránus), 14 skizmatikus, 8 semleges, nem tartozik vallási közösséghez, 9 hite- hagyott, 3 katolikus pedig nem hisz az átlényegülés tanában (ignorat mysterium fidei). Ezen adatok százalékos aránya pedig a következő: 67,42% római katolikus, 28.87% református, 3,26% evangélikus, 0,29% skizmatikus, 0,16% pedig vallásilag semleges, nem tartozik egyik vallási közösséghez sem.130 126 Az elsőáldozottak összeírása azért volt fontos vallási szempontból, mert ez jelölte, hogy már gyónhatott, a bűnbocsánat szentségéhez járulhatott valaki. 127 A bérmálkozás szentsége jelölte a vallási életben a nagykorúságot, azt, hogy felnőtté vált a hitében. 128 A görög eredetű skizma szó megosztást, szakadást jelent. Egy kinyilatkoztatott igazság tudatos tagadását jelentette, amely szakadást jelent a hitben és a közösségben az egyház más tagjaival, lásd: Kránitz Mihály - Szopkó Márk: Teológiai kulcsfogalmak szótára, 154-155. o. 129 Az aposztázia szó a keresztény hit nyilvános tagadását jelenti, lásd: Kránitz Mihály - Szopkó Márk: Teológiai kulcsfogalmak szótára, 24. o. 130 Melléklet 1—2. ábra 41
