Nagy Balázs Vince: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1757-ben készíttetett lélekösszeírása Veszprémről - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 27. (Veszprém, 2012)
III. Padányi Bíró Márton veszprémi püspök szerepe a város és a veszprémi egyházmegye életében a katolikus megújulás századában - A püspök pasztorációs munkája
táns egyházszervezet visszaszorítása révén történt meg. Mindemellett Biró Márton egyházszervező tevékenysége több alkalommal jelentős ellenállásba ütközött. Az évekig elhúzódó peres ügyeken és a bizonyos mértékű stabilizáción kívül ezt tanúsítják azok az esetek, amikor a protestánsok tettlegességhez folyamodtak. Több esetben ez a tettlegesség a katolikusok részéről is megnyilvánult.90 A püspök pasztorációs munkája A katolikus egyházszervezet kiépítése csupán a keretét adta Biró széleskörű pasztorációs tevékenységének, amelyben a katolikus megújulás mellett a protestáns ellenes tendenciák ismét előtérbe kerültek. Különösen kedvelte a nagy tömegeket megmozgató, látványos, és éppen ezért a más felekezetűekre is nagy hatást gyakorló áhítatformákat.91 Ünnepélyesebbé, látványosabbá tette a körmeneteket, zarándoklatokat, népi áhítatokat, a szentek tiszteletét, kiemelten kezelte az egyházi év jeles ünnepeit, számos ünnepi megnyilvánuláson maga is részt vett. A legnagyobb hangsúlyt a Szentháromság tiszteletére helyezte, ami a katolikus hit alappillére. A Szentháromság-kultusz a 16-17. században élte fénykorát, a törökökkel és a protestantizmussal vívott harcban a katolikus vallás szimbóluma volt. 1750-ben Szentháromság szobrot emeltetett a veszprémi székesegyház melletti téren, amely előképe volt az egyházmegye számos településén állítatott Szentháromság szobroknak.92 A pasztorációban alkalmazott másik nagyon fontos eszköz a prédikáció volt. Beszédeinek egyik kedvelt alkalmai a nyilvános áttérések voltak, amelyek szélesebb rétegekre gyakorolt hatása jelentős volt. Az áttértek számáról a Rómába küldött két püspöki jelentés, valamint más források összevetése alapján kaphatunk képet. Az 1752. évi jelentés szerint az áttértek száma az egyházmegye területén Biró püspökségétől kezdve összesen 2524 fő,93 ehhez járul az 1757. évi jelentés szerint további 1250 személy,94 ami jól mutatja, hogy a térítések lendülete Biró püspök idejének második felére valamelyest alábbhagy. Az 1752. évi jelentés szerint Biró püspök saját munkája révén összesen 145-en katalizáltak.95 Az áttértek nem mind tartottak ki a katolikus hit mellett, a források 1757-1762 között például 200 protestáns hitre visszatérőt említenek.96 90 Tüskés Gábor Knapp Éva: Padányi Bíró Márton és a dunántúli protestantizmus, 141. o. 91 Pehm József: Padányi Biró Márton veszprémi püspök élete és kora, 137-154. o. 92 Tüskés Gábor-Knapp Éva: Padányi Biró Márton és a dunántúli protestantizmus, 141-142. o. 93 Hornig Károly: Padányi Biró Márton veszprémi püspök naplója, 296. o. 94 Hornig Károly: Padányi Biró Márton veszprémi püspök naplója, 318-320. o. 95 Hornig Károly: Padányi Biró Márton veszprémi püspök naplója, 289-290. o. 96 Pehm József: Padányi Biró Márton veszprémi püspök élete és kora, 424. o. 29
