Nagy Balázs Vince: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1757-ben készíttetett lélekösszeírása Veszprémről - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 27. (Veszprém, 2012)

II. A VÁROS FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE, KIÉPÜLÉSE, TÁRSADALMA - Veszprémről készült összeírások adatai

Összesen 964 család, háztartás élt Veszprémben püspöki és káptalani birtokon. 1785-ben az első hivatalos népszámlálás idején már 7082 személy élt a városban.62 A század utolsó adata a város lakosságáról Hajas István plébános nevéhez fűződik, aki 1792-ben összeírást készíttetett a város lakóinak számáról. Ez az összeírás 7398 főt említ.63

Az összeírásokkal kapcsolatban meg kell említeni, hogy mivel különböző célokkal és technikával készültek, ezeket összehasonlítani, vagy az összeírásokból nyert adatokat biztos adatoknak mondani a népesség számának meghatározásában nem lehet. Az összeírások közül a legpontosabb és legátfogóbb összeírások a lélekösszeírások. Az adóösszeírások mivel csak egy rétegét írták össze a lakosságnak, az adataik önmagukban sohasem állhatnak meg, szükséges azok összevetése más forrásokkal is.64

A 18. századi újjáépítési folyamat eredményeként Veszprém egy népességében növekvő, többfelekezetű, többnemzetiségü egyházi központ, kereskedelmi csomópont, világi közigazgatási székhely lett. A város történelme szorosan összenőtt az egyházmegye, a püspöki székhely történetével. A veszprémi püspökök, mint a katolikus egyház vezetői, és mint a város foldesurai a 18. században a város irányításában is részt vettek. A város történelmének megértéséhez ezért az egyházmegye történelme, a püspökök, mint a város vezetésében meghatározó személyek ismerete nélkül értelmezhetetlenek.

62 Bőszéné Szatmári-Nagy Anikó: Veszprém város története a kezdetektől napjainkig, 96. o.

63 Hungler József: Veszprém településtörténete, 183. o.

64 Boross István (szerk.): Veszprém vármegye 1696., 1715 és 1720. évi összeírása, 14. o.

21