Nagy Balázs Vince: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1757-ben készíttetett lélekösszeírása Veszprémről - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 27. (Veszprém, 2012)
II. A VÁROS FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE, KIÉPÜLÉSE, TÁRSADALMA - Iparosok jelentősége Veszprémben a 18. század első felében
történt. A két névsort összevetve, a vár kivételével, hét közös utcán kívül - Horgas u., Hosszú u., Kádártai Sorompó u., Piarci u., Varga u., Vásárállás u., Vámosi u. - 1749-ben kettő újabb tűnik fel: Bohém-Völgye és Kühányás utca.41 * 43 A harmadik forrásunk a város utcaneveihez ebből az időből a veszprémi káptalan levéltárában fennmaradt összeírás 1766-ból. Ennek utcamegjelölései a következők: A-Foro; In longa Piatea; In Piatea Temetőhegy; In Arcé Interiori; A domo Perceliana incipiendo per Magnam Piateam deortum; Zingari versus Szentkirályszabadgya; Transitus ad nostros; In Piatea Jerusalem; Reliquum ad Temetőhegy pertinens.44 Az ,,A-Foro” megjelölés feltehetően a piac latin nevét alkalmazta. Az összeíró itt kezdte helyileg az összeírást, az akkori város központjából, a Vigyázótorony előtti területről, a veszprémi piacról. Ennek folytatásaként található a második terület, az „A domo Perceliana incipiendo per Magnam Piatea deortum”. A városnak a 18. század elején volt egy Perczel nevű főbírája. A családnak a város közepén levő jelentős házánál kezdődött, majd a főutcán a „Magna Piateam” területe következett. A „Zingari versus Szentkirályszabadgya” körzetmegjelölés azt jelzi, hogy a cigányok valószínűleg már korábban is nagyobb számban itt lehettek, mivel külön lakhelyet is kijelöltek számukra. 1777-ben a városi jegyzőkönyvben „Cigánydomb”, 1794- ben pedig „Cigány utca”. Ettől a helytől, az összeírásban „Zingari” szóval jelölve, vagyis a cigányoktól indulva haladt Szentkirályszabadja felé. A következő összeírt terület a „Transitus ad nostrum” volt. Ez a püspök területét jelölte, püspöki birtokrészt, a Cigánydomb mögött kezdődő, régi nevén még a 19. században is külső püspökkertnek nevezett helyre utal. Az utolsó helymegjelölés a „Reliquum ad Temetőhegy pertinens”, - ami a latin megnevezéséből (reliquum) adódóan a maradék - ez valószínűleg a Temetőhegyhez tartozó terület lehetett. Ez a helymegjelölés a Temetőhegy keleti széle, a Tizenháromvárosnak is nevezett területre vonatkozhat.45 Iparosok jelentősége Veszprémben a 18. század első felében A 18. századot kezdő Veszprém életében az első hivatalos adatgyűjtés az adózók összeírása 1715-ből.46 Ez az összeírás csak az adózó népességet közli, In Arcé; In Piatea Horgas u; In Piatea Vámosi Sorompó utzái; In Piatea Hosszú u., lásd: Hungler József: Veszprém településtörténete, 170. o. 43Hungler József: Veszprém településtörténete, 170. o. 44 VÉL, A14.15. kötet 45 Hungler József: Veszprém településtörténete, 171-172. o. 46 Az 1715. évi adóösszeírás portaszámokat nem adott meg, hanem csak a számítások alapját képező tényezőket vette számba. Ez azt a célt szolgálta, hogy az Európában elterjedt földadót leplezett módon, de mégis bevezessék. Ehhez pontos kataszteri felmérésre lett volna szükség, amit a királyi udvar a magyar rendek ellenállása miatt nem tudott megvalósítani. Az új adózási rendszer bevezetésének okai között volt még a kincstár adóbevételeinek növelése, illetve az 17
