Nagy Balázs Vince: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1757-ben készíttetett lélekösszeírása Veszprémről - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 27. (Veszprém, 2012)
II. A VÁROS FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE, KIÉPÜLÉSE, TÁRSADALMA - Veszprém és környékének telepítései - Veszprém város Statútuma
Kasza völgyről való víz folyás helye vagyon az egész kerteken által cirt. három ölnyi szélességű jó mél árok vetessék, és jól konzerváltassék, nem különben, hogy a szekerekkel való járás is alkalmatos lehessen, a Püspök Úr kertyénél levő zuggónál egy erős és jó széles kü híd csináltassék minden halogatás nélkül. ”33 A terv megvalósítása érdekében pénzt gyűjtöttek erre a célra, így a költségekről is gondoskodtak. '4 A Statútum 7. pontja a tűz megelőzéséről illetve oltásáról szól. A tűzvédelem nagyon fontos volt a város életében és ezt megfelelő szigorral rendeletben is rögzítették, amely pénzjutalomban részesítette a tűz esetén segítőket, és a távolmaradókat 20 pálcaütésre vagy 1 forintra büntette. A 8. pontban a további városrendezés tervei mutatkoznak meg: „ ...a városban levő uttzák, gödröknek és árkoknak töltésével, kőszikláknak pedig összetörésével és hol szükségesnek ítéltetik kővel való rakása is egyenlő akaratbul helyre állítassanak, és ezután is Conserváltassanak. ”35 Elindul egy már tervszerűnek tekinthető városföldrajzi átalakítás.36 37 38 A 18. századi Veszprém súlyos közegészségügyi elmaradottságát bizonyítja all. pontban foglalt rendelkezés. Az ólak és hidasok közegészségügyi hiányosságai, a városban szabadon kószáló, kóborló állatok rendben tartása mindenki felelőssége. A 12. pont az illegális legeltetés kérdésében foglalt állást, megvédve a magánbirtokokat, kerteket. A 13. pontban a várost körülvevő, akkor még hatalmas erdőövet nagy gonddal védte a városvezetés. A meg nem engedett irtások ellen is szót emelt.' A 9. pont a Statútumban kiemelt jelentőséggel bír. A városi köztisztaságról szól a rendelet. Amikor a 18. század közepén a város talaja is nagymértékben rendezetlen volt, az utcákon mély gödrök, árkok, kiálló sziklák akadályozták a közlekedést, a belváros egy része még szemétdombként funkcionált, a nagy rendező és építő püspök már előrelátóan igyekezett a meglevő állapotokon változtatni. A város rendjének megteremtésével annak köztisztasági problémáit is szerette volna megoldani. A mai értelemben vett városi rend ebben az időben ismeretlen volt Veszprémben. Megoldásra váró probléma volt a hulladék, a szemét eltüntetése, megsemmisítése, mivel ezek a problémák komoly járványt, betegségeket is elősegíthettek. Nagyobb lélekszámú, többutcás, sűrűn lakott város életében, mint Veszprém is, fontos volt ezzel a társadalmi problémával foglalkozni.33 Biró Márton városrendjének 9. pontja így hangzik: „Az utakra, Vár oldalra, senki ne szemetellyen. Ganét és szemetet ki vetni, s vettetni, avagy valamely motskosságot ki önteni és bocsájtani avagy eresztenyi; hanem az 33 VeML, V.102.b, 1745. november 15. 34 Hungler József: Veszprém településtörténete, 158. o. 35 VeML, V.102.b, 1745. november 15. 36 Hungler József: Veszprém településtörténete, 158.0. 37 Hungler József: Veszprém településtörténete, 159. o. 38 Hungler József: Veszprém településtörténete, 160. o. 15
