Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)

Zepeczaner Jenő: Székelyudvarhelyi céhpecsétek

Székelyudvarhelyi céhpecsétek

ban. A helyi céhszimbólumok kompozíciója a nemesi címerekből ismert szabályok alapján történik, csak itt rendszerint, a pecséteknél kötelezően, hiányoznak a színek és fémek. A céhek állandó jelzője a „nemes” szó, erre jogot tarthattak a sokszor saját személyükben is nemes mesterek, mert a céhek is adomány levéllel és kiváltságokkal rendelkeztek, sőt van rá példa, hogy az uralkodók címert is adományoztak a céhprivilégiummal együtt. A céhcímerek annyira közkedvelté váltak, hogy a székelykapukon is megjelentek. ,yt felső rozetta helyét néha címer, néha mesterségi jelvények, illetve eszközök képei foglalják el. így Udvarhelyit egy kapun tímár-eszközök, másikon szabó-ollók és vasalók láthatók"" A szabócímeres kapu sorsa ismeretlen, társa a múzeum tulajdonába került, és az Orbán Balázs sírjához vezető Szejke-fürdői székelykapu sorban látható. A kaput 1853. október 27-én állítatta Tamás Lajos és Laiber Anna.

A marosvásárhelyi12 és kézdivásárhelyi13 céhemlékek (elsősorban a céhpecsétek és behívótáblák) ismertek a szakirodalomban. A székelyudvarhelyi céhek tárgyi emlékei, melyeket a Haáz Rezső Múzeum őriz, jórészt ismeretlenek. A megőrzött céhemlékeket az „Ipartársulat (céhek)” adta át a múzeumnak 1952. április 29-én. A városban, magánszemélyek őrzésében maradt tárgyakat és ira'■Huszka, 1895. 18.

,2Bónis, 1997.; 1998.; 2001. PAl-Antal. 2003.; 2004.

13 Incze, 1974-1975.

95