Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)

Pál-Antal Sándor: Ipartörténeti kutatások és források Erdélyben

Pál-Ant ál Sándor vei az ott elhangzott előadások közlésre kerültek. És ezeken a rendezvényeken, meghívottakként, rendszeresen megjelentek erdélyi kutatók is. De a rendezvé­nyek 1995-ben elakadtak, és csak 2010-ben sikerült újraindítani azokat. Hazai viszonylatban pedig többnyire az alkalmi évkönyvek és emlékkönyvek jöhettek számításba. Ilyen lehetőséget biztosítottak a fennebb említett Kiss András ko­lozsvári levéltáros tiszteletére összeállított emlékkönyv, az utóbbi években pedig a sepsiszentgyörgyi és a Csíkszeredái múzeumi évkönyvek, amelyek felvállalták a vidék történetére vonatkozó magyar nyelven írott tanulmányok közzétételét. Sajnos sem a kolozsvári, sem a marosvásárhelyi Megyei Múzeum évkönyve nem biztosít erre lehetőséget. A közzétett írások tartalmi és tudományos értéke rendkívül változatos. Jelen­tős részük igényes tudományos munka, de található közöttük szép számmal a tudományos igényeket nem kielégítő írások, vagy csak részben elfogadhatók is (ez utóbbiak közé sorolandók azok az írások, amelyek forrásokon alapuló hasz­nálható adatokat is közöltek). Az igényes írások jó része azonban ismert és elis­mert szakemberek müve, amelyek tudományos értéke kétségtelen, sőt példamu­tató. Gondolok itt mindenekelőtt Szádeczky Lajosra, Finály Henrikre, Gyárfás Tihamérra, Kelemen Lajosra, Veress Endrére a régiek közül, Jakó Zsigmondra, Imreh Istvánra, Kós Károlyra, Bunta Magdára és Kovách Gézára a körünkből már eltávozottak közül, valamint Balogh Bélára, Bura Lászlóra, Cseke Péterre, Cserey Zoltánra, Jenei Anna-Máriára, Kakucs Lajosra, Márton Bélára, Gemot Nussbächerre, Seres Andrásra, vagy Szőcsné Gazda Klárára és másokra a jelen­ben is aktívak közül. Az előbbiek felsoroltak is arra mutatnak, hogy a kézműves-, és általában az ipartörténet kutatás szép eredményekkel járt. Jelentős mennyiségű adatközlés és -feldolgozás, foglalkozás történeti írás látott napvilágot az idők során. Mégis, ha összegezzük azok eredményét, több vonatkozásban is hiányérzetünk támad. Nincs általános szintézis, de nem is lehet, amíg nincsen elég foglalkozáson­kénti, illetve ipari központonkénti elemzés és összefoglaló munka. Jó példa erre Marosvásárhely esete. Ennek a városnak céhes, illetve kézműipari múltjával 20 írás foglalkozik. Mégis a Marosvásárhely története c. könyvem megírása alkal­mával ezek alapján nem tudtam egy kielégítő összefoglalót írni a város iparfejő­désére vonatkozóan. A szükséges adatokat több hetes kutató munkával tudtam csak összegyűjteni. Ekkor tapasztaltam azt is, hogy milyen gazdag céh- és ipar- történeti forrásanyagot található egy városi levéltárban. A kutatásokat hátráltatja a források nehézkes hozzáférhetősége. Ugyanakkor kevés a forrásközlés, pedig - amint alább látni fogjuk - nagyon sok levéltári adat vár feldolgozásra. A szomorú, hogy még a források lelőhelyeit sem ismerjük eléggé. A levéltári ismertetések nagyon hiányosak, és szűkszavúak. Nincsenek könnyen hozzáférhető kiadott fondjegyzékek, sem leltárak. így, gyakorlatilag nem tudjuk mi áll rendelkezésünkre. 44

Next

/
Thumbnails
Contents