Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)

Domonkos Ottó: Az ipari rajziskolák mintalapjai

Domonkos Ottó Könyvtárnyi irodalma van a magyar oktatástörténetnek, benne a rajzoktatás­nak is, a 19. századtól kezdve. Csak néhányat említek meg az eligazodás ked­véért: Szterényi József: Az iparoktatás Magyarországon,3 Fináczy Ernő: A ma­gyarországi közoktatás Mária Terézia korában,4 Friml Aladár: Az 1777-iki Ratio Educationis (Pedagógiai Könyvtár 1913.) - A nevelés és oktatásügy rendje Ma­gyarországon és a kapcsolt tartományaiban - Bécs 1777.5 A Ratio királyi rendelet volt, nem országgyűlési törvény. Szinte magánjogi alapon tartotta meg Mária Terézia a felügyeletet, illetve Barkóczy érsek, majd prímás hatáskörén adott jogot, az egész ország területére kiterjedő rendelkezés erejével ruházta fel. Ebből természetesen viták keletkeztek a felekezeti iskolák fenntartói, egyházai között. A Flelytartótanácsot kihagyták az előkészítésből, majd csak az utasítások to­vábbításával bízták meg. A városok megkapták a királyi rendeletet és megkezd­ték a normál (nemzeti) iskolákban a rajzoktatás bevezetését. A legelsők között találjuk a soproni Városi Tanácsot, amely már 1777 decemberében a volt fegy­vertár épületében biztosította a rajziskola kialakításához, berendezéséhez szüksé­ges szobákat. A rajziskolák alapítási éve, első jelentési éve és a fellelhető mintalapok száma: Rajziskola helye Alapítási év Első jelentési évek Mintalapok száma Selmecbánya 1776 Buda 1777 1778 249 Nagyvárad 1777 (Révai M.) 1787 34+86 Sopron 1777 1777-1778 48 Győr 1778 (Révai M.) 205 Pozsony 1778 1787 135 Kassa 1781 1787 654 Kolozsvár 1784 Nagykároly 1784 Pécs 1786 Temesvár 1786 50? Körmöcbánya 1787 Székesfehérvár 1788 31 ? Kőszeg 1798 Szeged 1798 3 Szterényi, 1897. 4 Fináczy, 1899. 5 Friml, 1913. 316

Next

/
Thumbnails
Contents