Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Sütő István: A bútorfestő és fafaragó Sütő család népművészeti tevékenységéről és történetéről
Sütő István A székelykapuról A székelykapu tárgyi népművészetünk egyik legszebb alkotása, a székely ség jelképe. Díszítése domború faragásból, és legtöbb esetben festésből is áll. Hajdanán a fedeles kapu az egész magyar nyelvterületen elterjedt volt, természetesen kisebb-nagyobb szerkezeti és díszítésbeli különbségekkel, mégis a legjobban a székelyek, ezen belül pedig az udvarhelyszékiek kedvelték. A Sütő porta bejáratát képező oszlopos székely kapu 1975-ből (frissen újrafestve) A székelykapuval kapcsolatosan érdekes vargyasi kötődés, amit Vargyasi id. Dániel Gábor - a vargyasi Dániel család közpályán és magánéletben című -könyvéből tudunk meg.3 A könyvben szereplő Dániel Péter vargyasi kúriájának 1743- ból származó leírásából megtudjuk, hogy a „Belső Udvarra szekérrel szoktanak bejárni a külső udvarról napkelet felöl, oszloposon kifaragott erős tserefa lábakra erigaltatott Galambugos kapu alatt, mellynek a kapulábakot fellyül egyben foglaló gerendájára az tzimer helyin Hlyen betűk vannak kimetzve: D.P.S.I.A. 1722. mely kapu mellett vagyon Gyalog ajtó is (...) Második része a Curianak az Külső Udvar, mellyre az uttzárol napkelet felől szekérrel szoktak bejárni vi3 Vargyasi, 1894. 300
