Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Gábor Ildikó: Iparosélet Kecskeméten a dualizmus korában
Iparosélet Kecskeméten a dualizmus korAban nyári felöltő és egy fakó színű téli kabát volt.38 A fiatal iparos feleségek öltözetéről ezt írta egy kortárs iparosmester: párta a fejen, ingvállas derék, kartonruhácska felé öltött mente volt a ruházatuk.39 Az iparosok lakáskörülményeiről - különös tekintettel a házak nagyságára- kevés adat áll rendelkezésre, az 1869-es népszámlálásból 3 kerület töredékes anyaga és a néhány fennmaradt tűzkáijegyzőkönyv segít. A népszámlálási ívek alapján megállapítható, hogy az iparosok közül 83-an egyszobás, 42-en kétszobás, 7-en háromszobás, 2-en négyszobás, és egy iparos ötszobás lakásban élt.40 Csókás József III. tizedbeli bognármester házának méreteit a jegyzőkönyvek alapján ismerjük egy villámcsapás hatására a 22,1 méter hosszú, 5,3 méter széles- két szoba, konyha, kamra, bognármühely tagolású - házának nádteteje teljesen leégett.41 Dubecz János ácsmester éppen Szabadkán tartózkodott, mikor cseréppel fedett házának padlása kigyulladt.42 A 36 méter hosszú és 6,6 méter széles ház 3 szobából, 1 konyhából, 1 kamrából állt. Az istálló padlásán nagy mennyiségű takarmány: négy kocsi muhar, két-két kocsi szalma és széna, a lakrész padlásán ötszáz füzér kukorica, toronyépítésnél használt kötelek és egy takaréktüzhely pusztult el.43 Ritka, hogy egy iparos házának tervrajza fennmaradjon. Laczi Sándor asztalosmester esetében egy építendő fészer engedélyeztetése tette szükségessé, hogy a korábbi építésű ház is rákerüljön a tervekre. L-alakú házának utcafrontján - külön bejárattal - helyezkedett el a bolt, a belső házrészben a műhely. A ház még négy szobából, három konyhából, egy kamrából és egy éléstárból állt.44 Érdekes módon a kevés számú visszaemlékezés mellett rendőrségi irat is tanúskodik arról, mit ettek az iparos családok. Az egyik inas így emlékezett vissza: „A mesterem a savanyú leveseket, főzelékeket szerette, azokat is passzírozta. Legszívesebben mi csak kenyeret ettünk, abból pedig nem sokat kaptunk. Hús nem került az asztalra soha...”45 Egy másik iparos így emlékezett: „a legényeknek munkanapokon két tál étel, ebédre és vacsorára is, reggelire átlagosan 12 krajcár járt naponta, vasárnap és 38 BKMÖL IV. 1915/a 5538 /1873. 39PFLIEGLER, 1996 38. 40 BKMÖL IV. 1609/1 4-6.d. 41 BKMÖL IV. 1915/a 1409/1872. 42 A tüzet a szomszédban lakó csizmadiamester észlelte, aki értesítette a szomszédban lakó tímármestert és két segédét, és így közösen fogtak a tűzoltáshoz. 43 BKMÖL IV. 1915/a 3738/1872. "BKMÖL IV 1908/b 1186/1895. 45 BKMÖL XXXII. 4/b 8. sz. irat. 285
