Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Gábor Ildikó: Iparosélet Kecskeméten a dualizmus korában
Gábor Ildikó egy ember, hogy valami zárat vegyen. Az volt a szokás, hogy a mester azt fel is szerelte. Ki segít ebben? A legfiatalabb inas. Hallom a mester szavát: „ Gabis vedd elő a kisznit! ” Mi a csuda az a kiszni? A segédek nevetnek, végül az egyik inastársam megmutatta a szerszámosládát." 3 Az inas ház körüli kötelességeit ritkán foglalták szerződésbe: Erre panaszkodik egy székely fiú is a szüleihez írott levelében: „én hamarab nem mehetek az üzletbe mindig regei 8 orakor csak adig ithon kel dolgozni a tehenekel. ”4 Az inasnak nagyon sanyarú sorsa lehetett mestere mellett, mert így folytatta: „a mióta meg nősült az óta mindig ver hogy mi az oka! azt nem tudjuk. Nincs annak oka hogy a fejem beverte csak azon a napon nagyon mérges volt és nekünk jőt a nádpálcával a homlokomnak vágót, azt a levelet a mit kültek azt eltete és mindig nevete. És a mi levelet küldenek nekem az mindig fel van bontva és úgy kapom át. Kedves Szüleim legyenek szívesek 1 pár koronát küldeni mert ha kői nekem az iskolába irkákra kérek a főnök űrtől de nem ad az én pénzemből. Ha el szakad a cipőm az én pénzemből kel megcsináltatnom pedig nem úgy letem fölfogva."5 Kulcsár Lászlónak a vízhordás, a piacon vásárolt áru hazavitele is a feladatai közé tartozott, igaz mestere sem csak a szokásos koszttal, szállással látta el, hanem egy pár csizmát és egy bőrkötőt is adott.6 Kozma János inasnak kötelességévé tette mostohaapja és a mester közötti szerződés, hogy elvégezzen minden kovácsmesterséghez tartozó munkát, úgy a műhelyben, mint azon kívül, valamint segítenie kellett mesterének és családjának a háznál, vagy a mezőn előforduló korához mért munkákban.7 Marton József kalaposmester és K. Kiss Gergely közötti megállapodás azért vált semmissé, mert a mester állandóan (még Űrnapján is) fát vágatott inasával, ha éppen nem boltba, vagy más helyekre küldözgette. Marton szerint, úgy a favágás, mint a kukoricakapálás, vagy éppen a dajkálás is az inas feladataihoz tartozott.8 Általánosságban igaz volt tehát az inasokra az, amit Zsíros Gábor önéletírásában rögzített: ,A ház körül mindent mi csináltunk. A gazdasszonynak mosogattunk, fűtöttünk, megraktuk a kemencét szalmával, kukoricaizékkel, rissz-rossz fával. Vizet hoztunk, s amit csak kellett tettük. Amikor a konyhán elfogyott a munka a segédek kezére dolgoztunk."9 A legények a tanoncévek után segédként egy mesterhez szegődtek. A segéd és a mester között szerződés jött létre, amely tartalmazta a szegődés időtartamát, 3 BKMÖL XXXII 4/b 8. sz. irat. 4BKMÖL IX. 216. 23. d. 12. Bartha József marosvásárhelyi tanonc 1907. febr. 22-én írott levele. 5 BKMÖL IX. 216. 23. d. 12. Bartha József marosvásárhelyi tanonc 1907. febr. 22-én írott levele. 6 BKMÖL IV. 1915/a 152/1873. 7 BKMÖL IV. 1915/a 2046/1873. 8 BKMÖL IV. 1915/a 2791 /1873. 9BKMÖL XXXII 4/b 8. sz. irat. 274
