Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
T. Papp Zsófia: Apécsi kovácscéh (1749-1872)
T. Papp Zsófia Volt azonban egy másféle bizonyítvány is: kötetünkben 1828-tól fordult elő, hogy a mesterré leendő a diplomáját mutatta be: ennek neve ,JDiplom über ... Vieh Arzney Kunst”, „... Vieh arzney Kunst”, „...Vieharzneykund”, majd „baromorvosi oklevér illetve így is írták: ,JPatkolásrol szollo Dipplomáját is felmutatta” (Dittler v. Tittler, Joseph, Hebenstreit, Johánn, Peits, Ignatz, Tittl, Joseph, Meszler, Andreas, Bandler, Franz - ez utóbbi 1861-ben főcéhmester - Papszt Antal, Dopszay, Josef, Bubreg András). Ismert, hogy a kovács bizonyos mértékig gyógykovács is volt, főleg lógyógyítással foglalkozott, 1799-ben pedig királyi rendelet írta elő, hogy a „pesti Baromorvosi iskolában” vizsgát tegyenek, amiről bizonyítványt is kaptak.58 Valószínűleg nem volt egy értékű ezzel, de említette a jegyző néhány mesternél, hogy „10 évig szolgált a katonaságnál”, ezek Jeszenofszky János mecsekpölöskei, Kukenberacz, Josef abaligeti és Bubrek Ferenc pécsi kovács. Az itt említett mesterek (a vége felé szereplő mecsekpölöskei és abaligeti kivételével) pécsi mesterek voltak, és a kovácsmesterségből ezek szerint többnyire a patkolókovácsi feladatokat látták el, de semmi olyan nyom nincs, hogy ezek a kovácsok különváltak volna; külön patkolókovács (Hufschmied) céhről az országos Céhkataszter 11 esetben tud.59 58 A Magyar Néprajzi Lexikonban illetve internetes változatában: http://mel.oszk.hu/12100/02115/ html/3-792/html csak említéik a baromorvoslási tanulmányokat, egy másik forrás (mely nevének megjelölése nélkül Domonkos Ottónak nagy valószínűséggel a Magyar Néprajz III. kötete-beli tanulmányából egyes bekezdéseket idéz) pontosít, http://hremberieroforras.network.hu/blog/ mun- kaeshrklubhirei/femesfemfeldolgozoiparkialakulasaesfejlodesehazankban/html 59 Éri-Nagy-NagybAkay, 1975-76. I. 288-289. Utal erre a Domonkos Ottó szerkesztésében és az ő több tanulmányával készült Magyar Néprajz ül. 71. is, vö. http://mek.niif.hu/02100/02152/ html/03/7.html Megemlítem még, hogy a pécsváradi Stumpf, Franz neve mellett 1832-ben talán Hufschmied olvasható. 230
